2023.01.19. 05:30
Menczer Tamás: azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat! – frissül
Az ukrajnai háború 330. napjának krónikája az Origo, a Mandiner és az MTI nyomán.
Helikopter roncsa a Kijev melletti Brovariban történt baleset helyszínén 2023. január 18-án. A baleset következtében Denisz Monasztirkszkij ukrán belügyminiszter, a helyettese, Jevhenyij Jenyin és Jurij Lubkovics államtitkár életét vesztette. Az ukrán országos rendőrfõnök tájékoztatása szerint a balesetnek összesen 18 halálos áldozata van, köztük három gyerek
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Cikkünk frissül!
Volt bolgár kormányfő: Bulgária már jóval a hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket Ukrajnának
Bulgária már jóval az első hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket közvetítőkön keresztül Ukrajnának – közölte Kiril Petkov korábbi bolgár miniszterelnök helyi csütörtöki sajtójelentések szerint.
A fegyverexport nem közvetlenül, hanem bolgár és külföldi közvetítő cégeken keresztül zajlott. Kiril Petkov megerősítette, hogy lengyel, román, amerikai és brit partnerek vásároltak fegyvereket a bolgár védelmi ipartól.
A fegyverek egy része az ukrán hadseregnek ment
– mondta.
Bulgária hosszadalmas belpolitikai viták miatt egészen tavaly év végéig nem tudott dűlőre jutni az Ukrajnának szánt első katonai segélycsomagról. Kiril Petkov kormánya, amelyet tavaly júniusban buktattak meg bizalmi szavazással, a közvetlen katonai támogatást elutasító akkori koalíciós partnere, a Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párt (BSZP) miatt nem tudott lépni az ügyben.
Ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy nem volt közvetlen fegyverexport Ukrajnába
– hangsúlyozta Kiril Petkov.
A bolgár fegyvergyártó cégek még a kommunista időkben jöttek létre, Ukrajnának egyebek között lőszereket ajánlhattak. A bolgár védelmi ipari termelés mintegy 20 százalékkal növekedett 2022 májusában 2021 májusához képest.
Ciprusi pénzügyminiszter: Nicosia már 1,5 milliárd eurónyi orosz vagyont zárolt
Ciprus már 1,5 milliárd eurónyi (593 milliárd forintnyi) uniós szankciós listára került orosz vagyont zárolt – közölte csütörtökön Konsztantinosz Petridesz ciprusi pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint az orosz bankbetétek aránya a ciprusi pénzintézetekben a 2013-as pénzügyi válságot megelőző 40 százalékos arányról 3,8 százalékra csökkent.
Konsztantinosz Petridesz a CBS amerikai hírtelevízió egyik riportjára reagált, amelyben azt sugallták, hogy a szigetország menedéket nyújt számos olyan „fedőcégnek”, amely szankciós listára került orosz állampolgárok vagyonát hivatott elrejteni, a helyi hatóságok által befagyasztott összeg pedig töredéke a büntetőintézkedések hatálya alá eső valós mennyiségnek.
Nem egy felügyelet nélküli környezetben élünk, különösen nem egy ilyen bűnös múlttal rendelkező EU-tagállam esetében
– jelentette ki a tárcavezető a bank- és pénzügyi szolgáltatások laza felügyeletére utalva, ami miatt Ciprust számos bírálat érte múltban.
Konsztantinosz Petridesz hangsúlyozta, hogy sok mindent helyrehoztak a Nemzetközi Valutalap (IMF) és az európai hitelezők szigorú hároméves szigorú felügyeletének során, amely egy több milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag feltétele volt a 2013-as válság után.
A miniszter kiemelte, hogy az orosz befektetések kevesebb mint egymilliárd eurót (395 milliárd forint) tesznek ki a ciprusi bankokban, ami nagyjából az ötöde annak, amit a CBS állított.
Leszögezte azt is, hogy a pénzmosás kiküszöbölését szolgáló ellenőrzések szigorítása miatt a korábbinál már évek óta jóval nehezebb bankszámlát nyitni Cipruson. Mint mondta, ennek köszönhetően 80 ezer bankszámlát számoltak fel, illetve több ezer esetben már eleve nem is engedtek számlát nyitni.
Tizenegy NATO-tagország újabb jelentős katonai segélyt ígért Ukrajnának
Tizenegy NATO-tagország védelmi miniszterei újabb jelentős katonai segélyt ígértek Ukrajnának az észtországi Tapa támaszponton tartott csütörtöki találkozójukon – olvasható a tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban.
A felajánlások a németországi, ramsteini légi támaszponton pénteken tartandó szélesebb körű NATO-találkozóra szólnak, amelyen az Egyesült Államok képviselője is jelen lesz.
Szerepel a felajánlások között több tucat Stinger légvédelmi rakétarendszer, Brimstone-rakéták, Sz-60-as légvédelmi ágyúk, géppuskák, katonai szállító helikopterek, drónok, és a támogatás részét képezi ukrán katonák kiképzése is.
Nincs döntés a német gyártmányú Leopard-2 harckocsik szállításáról, ami minden bizonnyal kiemelt napirendi pontja lesz a pénteki NATO-tanácskozásnak.
Charles Michel az uniós támogatásról tárgyal Kijevben
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Kijevbe látogatott, ahol az Európai Unió Ukrajnának nyújtandó további támogatásáról folytat tárgyalásokat.
Michel a Twitteren megosztott egy vasúti peronon készült fotót, amely mellé azt írta:
Újra Kijevben, ahol az együttműködés formáiról tárgyalunk. 2023 legyen a győzelem és a béke éve!
Az uniós tisztségviselő hangsúlyozta: „határozottan úgy gondolja”, hogy páncélosokat kell küldeni Ukrajnának, mert a következő néhány hét döntő jelentőségű lehet a fronton. Arról biztosította az ukrán felet, hogy az Európai Unió „hallja Ukrajna üzenetét”, és tudja, hogy Kijevnek még több légvédelmi rendszerre, tüzérségi fegyverre és lőszerre van szüksége.
Az ukránok a hazájukért és gyermekeik jövőjéért harcolnak. Ugyanakkor közös európai értékeinkért, a békéért és a jólétért is küzdenek. Szükségük van a támogatásunkra, és meg is érdemlik azt
– tette hozzá.
Zelenszkij a Telegramon tett közzé egy fényképet, amelyen a kijevi kormányzati negyedben üdvözli Michelt.
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Michellel közös sajtótájékoztatóján az ukrán elnök felszólította szövetségeseit, hogy mihamarabb küldjenek még több fegyvert Ukrajnának, mert ez a térségbeli biztonság záloga.
Az Európai Unió 2023-ban 18 milliárd euró pénzügyi segélyt nyújtana Ukrajnának, és azt fontolgatja, hogy német Leopard tankokat küld az országnak. Emellett tervben van egy tizedik szankciócsomag Oroszországgal szemben.
Brüsszel az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálásában is segítséget nyújt, és támogatja egy rendkívüli nemzetközi törvényszék létrehozását az orosz politikai és katonai vezetés felelősségre vonása érdekében.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat eljárást indított egy amerikai állampolgár ellen kémkedés miatt
Biológiai információk gyűjtése miatt, kémkedés címén büntetőeljárást indított egy amerikai állampolgár ellen az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte csütörtökön honlapján a szolgálat.
Az FSZB szerint az amerikait azzal gyanúsítják, hogy az Oroszországi Föderáció biztonsága ellen irányuló biológiai témájú hírszerzési információkat gyűjtött.
A szolgálat egyéb részleteket nem osztott meg.
Az amerikai állampolgárt az orosz büntető törvénykönyv 276-os, a kémkedésről rendelkező cikke alapján akár 20 év szabadságvesztésre is ítélhetik.
Az orosz nagykövetség ellenőrzi az Izraelből Ukrajnába irányuló lőszerszállításról szóló jelentést
Oroszország ellenőrzi az amerikai tüzérségi lőszerek Izraelből Ukrajnába történő szállításáról szóló médiajelentéseket - közölte Anatolij Viktorov, Oroszország izraeli nagykövete egy, a Valdaj nemzetközi vitaklubban csütörtökön tartott moszkvai eszmecserén.
Ellenőrizzük ezt az ügyet, és a csatornáinkon keresztül megkérjük izraeli kollégáinkat, hogy beszéljük meg a témát
– mondta Viktorov.
Elsőként a The New York Times című amerikai lap közölte amerikai és izraeli forrásokra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok tavaly megállapodást kötött Izraellel arról, hogy Ukrajnának 155 mm-es tüzérségi lőszert szállítanak a zsidó állam területén található amerikai raktárakból. Az információ szerint az egyezség 300 ezer tüzérségi lövedék Kijevnek történő átadását irányozza elő. Ennek mintegy felét már elszállították Európába, és várhatóan Lengyelországon keresztül fog Ukrajnába érkezni.
Mi nagyon odafigyelünk Izrael minden biztonsági aggályára, nemcsak most, hanem már évek óta. És természetesen izraeli partnereinktől is viszonosságra számítunk
– nyilatkozott a nagykövet.
Mindkét ország számára fontos, hogy ez az (izraeli) irányvonal, miszerint elutasítják a fegyverek, azok alkatrészeinek és más eszközöknek a szállítását a konfliktusövezetbe Ukrajna számára, továbbra is fennmaradjon
– tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az orosz fél elégedett az izraeli hatóságok kiegyensúlyozott álláspontjával.
Blaszczak: legalább egy dandárnyi tankot kell adni Ukrajnának
Varsó azt javasolja, hogy a nyugati államok szélesebb koalíciója legalább egy páncélos dandárnyi tankot adjon Ukrajnának – mondta el csütörtöki sajtóértekezletén Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.
Blaszczak azután nyilatkozott újságíróknak, hogy videokonferencia formájában a brit, észt, lett és litván hivatali partnerével, valamint a cseh és szlovák védelmi miniszterhelyettessel az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról egyeztetett.
A nyugati szövetségeseknek a németországi Ramstein légi támaszponton pénteken rendezendő találkozóját megelőző konzultáción Blaszczak megerősítette Andrzej Duda elnök múlt heti bejelentését, miszerint Lengyelország kész arra, hogy szélesebb nemzetközi koalíció keretében 14 Leopard-2 harckocsit adjon át Ukrajnának.
Ukrajnát legalább egy dandárnyi tankkal kell támogatni, vagy akár többel is, a valódi segítségnyújtáshoz ezért az államok koalíciója szükséges
– mondta a lengyel tárcavezető. Reményének adott hangot, hogy a kezdeményezést a Leopard tankokat gyártó Németország is támogatja.
Dánia újabb fegyvereket küld Ukrajnának
A dán parlament jóváhagyta annak a 19 taracknak az Ukrajnába szállítását, melynek megvételéről korábban állapodott meg a Nexter Systems francia fegyvergyártó vállalattal - jelentette be csütörtökön a dán védelmi minisztérium.
Nagyon fontos, jelentős adományról van szó
– szögezte le Jakob Ellemann-Jensen védelmi miniszter, egyúttal üdvözölte a törvényhozás döntését, mellyel „hozzájárult az ukrán nép szabadságharcához”.
Dánia 2017-ben rendelt a Nexter Systemstől 15 tarackot, majd 2019-ben további négyet. Csütörtöki közleményében a tárca kiemelte, hogy néhány darabbal kapcsolatban technikai hibákat észleltek, melyeket a gyártónak és az ukrán félnek kell majd megoldania.
A koppenhágai kormány már korábban is küldött fegyvereket Ukrajnának, továbbá kiberbiztonsági támogatást is nyújtott az Oroszország indította háborúban védekező országnak. Szeptemberben hozzájárult ahhoz is, hogy Dánia területén képezzenek ki ukrán katonákat.
Orosz kémeket ítéltek el Svédországban
Iráni származású svéd testvéreket ítéltek el Svédországban az orosz GRU-nak való kémkedésért.
Peyman Kia életfogytiglani börtönbüntetést kapott, míg fiatalabb testvére, Payam Kia kilenc évet és 10 hónapot.
A stockholmi kerületi bíróság szerint 2011 és 2021 között egy évtizeden át közösen dolgoztak azon, hogy információkat adjanak át Moszkvának.
A 42 éves Peyman Kia 2014 és 2015 között a svéd belföldi hírszerzésnek, illetve az ország fegyveres erőinek is dolgozott – írja a Sky News.
Oroszország szerint mindenképp elérik a háborús céljaikat
A Kreml szerint Oroszország "így vagy úgy" el fogja érni céljait Ukrajnában, és minél hamarabb fogadja el Kijev a követeléseit, annál hamarabb véget ér a konfliktus – írja a The Guardian.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva így fogalmazott:
Minél hamarabb mutatja meg az ukrán rezsim, hogy kész teljesíteni Oroszország követeléseit - amelyeket így vagy úgy, de el fog érni - annál hamarabb ér véget minden, és annál hamarabb kezdhet az ukrán nép talpra állni a tragédia után, amelyet a kijevi rezsim indított el
Moszkva 31 új-zélandi állampolgárnak tiltotta meg az oroszországi beutazást
Oroszország válaszintézkedésként újabb 31 új-zélandi kormánytisztviselő és újságíró számára határozatlan időre megtiltotta a belépést az országba - közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
„Válaszul az új-zélandi kormány által orosz magán- és jogi személyek ellen a kollektív Nyugat oroszellenes kampányának részeként bevezetett legújabb szankciókra, a belépés hazánkba további 31 új-zélandi személy -kormánytisztviselő, újságíró és közszereplő - előtt zárul le meghatározatlan időre”.
A moszkvai diplomáciai tárca szerint az érintettek rész vettek az oroszellenes irányvonal és a kijevi rezsim támogatásában.
A listán mások mellett Ron Stanley Mark szerepel, aki 2017-2022 között Új-Zéland védelmi minisztere volt.
Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte: tekintettel arra, hogy Wellington nem szándékozik feladni oroszellenes kurzusát, és újabb szankciós intézkedéseket szorgalmaz, az orosz stoplista aktualizálása folytatódik majd.
Egy Bahmut melletti település bevételét jelentette be a Wagner zsoldoscsoport alapítója
Az Artemivszk (Bahmut) közvetlen peremkörzetéhez tartozó Kliscsijivka község teljes elfoglalásáról tett bejelentést csütörtöki Telegram-bejegyzésében Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magáncég alapítója.
Prigozsin elismerte, hogy Kliscsijivka környékén még mindig heves harcok folynak és „az ellenség belekapaszkodik minden egyes négyzetméternyi területbe”. Valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint az ukrán fegyveres erők menekülnének a donyecki régióban lévő Artemivszkből.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva az állította, hogy az oroszok által kiürített Herszon várost novemberben ismét birtokba vevő ukrán dandár csaknem maradéktalanul odaveszett Szoledarnál. Utóbbi város elfoglalásáról múlt pénteken tett bejelentést a moszkvai katonai tárca.
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által ismertetett csütörtöki hadijelentés szerint az orosz erők Donyeck körzetében folytatták az offenzívát. Az elmúlt nap folyamán mintegy nyolcvan ukrán katonát öltek meg, és két páncélozott harcjárművet, négy egyéb járművet, három francia Caesar önjáró tarackot, egy amerikai gyártmányú M-777-es tarackot, valamint egy Gvozgyika és két Akacija önjáró tarackot, egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart és egy lőszerraktárt megsemmisítettek.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk térségében több mint harminc katona, egy páncélozott harcjármű, két egyéb jármű és két Akacija önjáró tarack, Liman felé hatvan halott és sebesült, egy páncélozott személyszállító, három kisteherautó, egy D-20-as tarack és egy tüzérségi lőszerraktár, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katona, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó volt.
Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a jelentés szerint 98 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 67 tüzérségi egység lőállására mértek csapást. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-öst, a légvédelem pedig öt drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást szerdán. Egyedül a regionális központ Kijevi negyedére húsz sorozatvető-rakétát lőttek ki.
Az EP támogatja egy különleges törvényszék létrehozását
Az Európai Parlament szerint különleges nemzetközi törvényszék létrehozására van szükség az Ukrajna elleni orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények felelőseinek elszámoltatására, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatás joghézagainak felszámolására a büntetlenség elkerülése érdekében.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 472 szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték, a különleges törvényszék létrehozása és a nemzetközi jogi lépések egyértelmű jelzést küldenének Oroszországnak és a világnak a büntetlenség felszámolásáról.
Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy az orosz és a fehérorosz politikai és katonai vezetést felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűncselekményekért, a számos ukrán városban elkövetett atrocitások ugyanis – mint írták – rávilágítanak a háború brutalitására. Véleményük szerint a törvényszék létrehozása kiegészítené a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) erőfeszítéseit, mivel Ukrajna esetében jelenleg nem tudja kivizsgálni az elkövetett bűncselekményeket.
Megjegyezték, a különleges törvényszéknek hatáskörrel kell rendelkeznie nemcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és környezete által elkövetett jogsértések kivizsgálására is. Hangsúlyozták továbbá: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és arra kell összpontosítani, hogy Ukrajnával együttműködve alakítsák ki a vonatkozó szabályokat. Az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a várható eljárásokon felhasználható bizonyítékok összegyűjtésében.
Svédország és Észtország újabb katonai segélyt küld Kijevnek
Svédország és Észtország kormánya is bejelentette csütörtökön, hogy újabb katonai segélyt küldenek Ukrajnának.
Ulf Kristersson Stockholmban sajtótájékoztatón, Kaja Kallas pedig a Twitteren számolt be a döntésről.
A svéd kormány bejelentése szerint
a katonai segélycsomag értéke 4,3 milliárd svéd korona (152,6 milliárd forint), páncélozott gyalogsági járműveket is tartalmaz, emellett a védelmi erők előkészítik az Archer tüzérségi rendszer szállítását Ukrajnába.
A tüzérségi rendszerből 48 darab található Svédországban, azt azonban nem közölték, hogy ebből mennyit szállítanak Ukrajnába. Az Archer tüzérségi rendszert Svédország és Norvégia fejlesztette ki, és a világ egyik legmodernebb önjáró lövege. Nagy előnye, hogy részben automatizált, így a katonáknak nem kell minden lövés után újratölteni a fegyvert. A katonai segélycsomag részeként Svédország NLAW típusú páncéltörő fegyvereket és 50 darab, japán gyártmányú 90-es típusú harckocsit is küld.
Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás létfontosságú, az ország katonai igényei nagyban befolyásolják a döntéseinket
– közölte a svéd miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
A csütörtökön ismertetett katonai segélycsomagot megelőzően Svédország bejelentette, hogy 5 milliárd svéd korona (177,5 milliárd forint) értékű katonai és humanitárius segélyt küld Ukrajnába.
Jelenleg Svédország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és Finnországgal együtt felvételét kérte a NATO-ba. A két ország Ukrajna megtámadása után kérte felvételét a NATO-ba, miközben korábban évtizedekig semlegességi politikát folytattak.
Svédország mellett Észtország is újabb katonai segélycsomagot jelentett be csütörtökön.
A kormány ma úgy döntött, hogy Észtország eddigi legnagyobb katonai segélycsomagját küldi Ukrajnának
– írta Kaja Kallas észt miniszterelnök a Twitteren.
Kallas közölte, hogy a teljes katonai segélycsomag immár az észt GDP több mint egy százalékát teszi ki. A csomag lövegeket, gránátvetőket és lőszert tartalmaz, mindazt amit Ukrajna kért.
Mindannyian azt akarjuk, hogy a háború véget érjen, de Oroszország világossá tette, hogy folytatni akarja agressziós háborúját. Az emberi és anyagi veszteség ellenére Oroszországnak továbbra is több ezer harckocsija, páncélozott járműve és lövege áll készen. Oroszországnak hatalmas emberállomány áll rendelkezésére, és százezreket mozgósíthat
– írta Kallas.
Az orosz agressziónak ára van, amelyet mindannyian megfizetünk. Mi euróban, Ukrajna pedig emberéletekben. Ez az ár jóval magasabb lesz az egész világnak, ha az agresszió végül kifizetődik
– szögezte le a politikus.
Menczer Tamás: a magyarellenes döntések és cselekedetek elfogadhatatlanok
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arra szólította fel a munkácsi kistérség helyi vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat.
Menczer Tamás csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett bejegyezésében úgy fogalmazott: „nem pontosan értjük, hogy a magyarellenes döntések és intézkedések hogyan segítik az Oroszország ellen vívott háborúban Ukrajnát”.
Egyúttal leszögezte:
a magyarellenes döntések és cselekedetek természetesen elfogadhatatlanok, „elítéljük azt, ami történt”.
Az államtitkár azt is fontosnak nevezte, hogy „az elfogadhatatlan események” eddig a Munkácsi kistérségben történtek, nem egész Kárpátalján. Egyúttal reményének adott hangot, hogy ilyen magyarellenes intézkedésekkel „máshol nem kell szembesülnünk”.
Felszólítjuk a helyi vezetőket, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat!
– írta Menczer Tamás.
Majd úgy folytatta:
„felszólítjuk Ukrajna országos vezetőit, hogy haladéktalanul tegyenek meg mindent a magyarellenes döntések visszavonásáért és a korábbi állapot helyreállításáért”.
Mint hozzátette, elvárják az ukrán vezetőktől, tegyenek meg mindet azért, hogy a háború ellenére Kárpátalján meglévő stabilitást megőrizzék. Elvárják az ukrán vezetőktől, tegyenek meg mindet azért, hogy a háború ellenére Kárpátalján meglévő stabilitást megőrizzék.
Ha Ukrajna az Európai Unió tagja akar lenni, akkor elfogadhatatlan egy nemzeti közösség folyamatos és szisztematikus zaklatása, jogfosztása
- jelezte az államtitkár.
Menczer Tamás mindezt arra reagálva tette közzé. hogy az utóbbi napokban magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését.
4 civil megsérült Donyeck megyében
A Donyeck megye elleni orosz támadásokban négy civil megsebesült január 18-án - mondta Pavlo Kirilenko, a megye kormányzója.
A Momentum aggregátorokat és invertereket visz Beregszászra és Kijevbe
Tizenkétmillió forint értékben visznek aggregátorokat és invertereket a Momentum vezető politikusai Ukrajnába, Beregszászra és Kijevbe – közölte az ellenzéki párt szóvivője, frakcióvezető-helyettese csütörtökön.
Tompos Márton a Momentum Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatón elmondta, kevesebb mint két hét alatt több mint hatmillió forint gyűlt össze a párt által meghirdetett adománygyűjtésen.
Hozzátette: a Momentum ezt az összeget megduplázza, így több mint 12 millió forint értékben három tucatnyi eszközt tudnak vinni Beregszászra és Kijevbe.
A szóvivő közölte, Gelencsér Ferenccel, a Momentum elnökével, frakcióvezetőjével és Cseh Katalinnal, a párt európai parlamenti képviselőjével pénteken indulnak Ukrajnába, előbb Kárpátaljára, majd Kijevbe.
Az ellenzéki politikus úgy összegzett: „hiába az orbáni agymosás, hiába az orosz propaganda, a magyar társadalomban igenis van szolidaritás, és felismeri azt, mikor kell adni, mik azok a fontos ügyek, amelyeket megéri támogatni”.
Négy embert vettek őrizetbe Moszkvában
Egy jelentés szerint a moszkvai rendőrség négy embert vett őrizetbe. Az emberek virágokat helyeztek el Leszja Ukrainka ukrán író szobránál, „a dnyiprói rakétacsapás áldozatainak spontán emlékművénél” – közölte a független orosz emberi jogi megfigyelő, az OVD-Info.
Zelenszkij levelet írt a kínai elnöknek
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelet írt, amelyben tárgyalásra hívta Hszi Csin-ping kínai vezetőt, amelyet átadtak a davosi kínai delegációnak – közölte az ukrán vezető felesége, Olena Zelenszka.
Ez egy gesztus és párbeszédre való felkérés volt, és nagyon remélem, hogy lesz válasz erre a meghívásra
– mondta újságíróknak.
Kína eddig arra törekedett, hogy semleges legyen a háborúban, ugyanakkor elmélyítse Moszkvával való kapcsolatait.
Ukrajna támogatásának folytatását ígérte az új német védelmi miniszter
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatásának és a német haderő (Bundeswehr) korszerűsítésének folytatását ígérte Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön Berlinben, a kinevezése és hivatali esküje utáni első nyilatkozatában.
A szociáldemokrata politikust katonai tiszteletadással fogadták a minisztériumban, miután átvette megbízólevelét az államfőtől és letette a hivatali esküt a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Fotós: Clemens Bilan / Forrás: MTI/EPA
A Bundeswehr legmagasabb rangú katonái előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy tisztelettel és alázattal kezdi el új munkáját, amelyhez a haderő minden egyes tagjának támogatására szüksége van, és meg is követeli ezt a támogatást.
Mint mondta, „nem normális időket élünk” Európában, hiszen „Oroszország kegyetlen megsemmisítő háborút folytat egy szuverén állam, Ukrajna ellen”, ezért egészen mást jelent a biztonság, mint akárcsak egy éve.
Németország nem részese a háborúnak, de mégis érintett, ezért továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és „gyorsan erőssé kell tenni” a Bundeswehrt – húzta alá a miniszter.
Légiriadó Kijevben
Ukrajna fővárosában délelőtt megszólaltak a légiriadó-szirénák.
Bulgária titokban szállított Ukrajnába
Bulgária segített Ukrajnának túlélni Oroszország korai támadásait azzal, hogy titokban nagy mennyiségű, égetően szükséges gázolajat és lőszert szállított neki – mondták felelős politikusok. Kiril Petkov volt bolgár miniszterelnök és Asszen Vasziljev pénzügyminiszter azt mondta, országuk – az egyik legszegényebb EU-tag és sokáig Moszkva-barát – biztosította az Ukrajna hadseregének szükséges szovjet kaliberű lőszer 30 százalékát és időnként a gázolaj 40 százalékát tavaly tavasszal, az orosz invázió első három hónapjában.
Kanada 200 csapatszállítót küld
Kanada bejelentette, hogy 200 páncélozott csapatszállítót adományoz Ukrajnának. A lépés bejelentése a kanadai védelmi miniszter, Anita Anand kijevi látogatása alkalmával történt. Zelenszkij elnök köszönetet mondott a kanadai népnek és miniszterelnökének, Justin Trudeau-nak „ezen a nehéz napon”.
Fotós: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA
A NATO-országok új, „nehezebb fegyverek” szállításáról tárgyalnak
Ukrajna szövetségesei közül sokan találkoznak pénteken a németországi ramsteini katonai bázison, köztük mind a 30 NATO-tag.
A fő üzenet a több támogatás és a fejlettebb támogatás, a nehezebb fegyverek és a modernebb fegyverek küldése lesz
– mondta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára.
Ebben a hónapban Nagy-Britannia nyugati nehézharckocsikat ígért, az Egyesült Államok pedig megígérte, hogy elküldi Bradley páncélozott harcjárműveit, míg Franciaország felajánlotta rendkívül mobil AMX-10 RC-jeit.
Ukrán kiberbiztonsági szakemberek utaztak az Egyesült Királyságba
A Computer Emergency Response Team for Ukraine (CERT-UA) tagjai ellátogattak a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ irodáiba, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytassanak a konfliktuskezelésről és a rugalmas ellenállási képességekről. Paul Chichester, a brit kibervédelem munkatársa azt mondta:
Ukrajna határozottan megvédte magát a kibertérben az orosz agresszióval szemben, és az Egyesült Királyság büszke arra, hogy támogatja ezt a védelmet.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4710-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4850-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Nincs jele fehérorosz támadásnak
Az Egyesült Államok osztja Lengyelország növekvő aggodalmát a Fehéroroszország és Oroszország közötti szoros katonai együttműködés miatt – közölte a Fehér Ház, ugyanakkor az aggodalom ellenére Washingtonnak semmi jele nincs arra nézve, hogy Minszk át akarna lépni Ukrajnába – mondta John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő.
Oroszország és Fehéroroszország szoros katonai szövetségesek, és az ukrajnai háború kezdete óta többször is tartottak közös hadgyakorlatot. Tavaly orosz csapatok érkeztek kiképzési céllal Fehéroroszországba.
Kirby azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok nem tudja, mi okozta a Kijev melletti helikopter-balesetet, amelyben 14 ember, köztük az ukrán belügyminiszter meghalt.
Pentagon: még nem téma az Abrams tankok átadása
A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője, Colin Kahl, aki nemrég tért vissza kijevi látogatásáról, azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei új fegyverek biztosításával „meg akarják változtatni a dinamikát” az ukrajnai háborúban.
Azt mondta azonban, hogy a Pentagon még mindig nem áll készen arra, hogy válaszoljon Ukrajna Abrams tankok küldéséről szóló felhívásaira.
Az Abrams tank egy nagyon bonyolult berendezés. Drága, nem könnyű a kezelése és a karbantartása sem
– mondta a tisztviselő.
Fotós: Marcin Bielecki / Forrás: MTI/EPA-PAP
Zelenszkij: a zsarnokság felülmúlja a demokráciát
Volodimir Zelenszkij megerősítette azt a felhívást, hogy Ukrajna hadseregét lássák el nehéz harckocsikkal, és a nyugati szövetségesek döntéshozatalának felgyorsítását sürgette. Ukrajna elnöke a davosi Világgazdasági Fórum résztvevőit videóban arra figyelmeztette, hogy „a zsarnokság felülmúlja a demokráciát”.
Zelenszkij szerint a támogatás sebességének meg kell haladnia az orosz támadások mértékét.
Intenzív harcok
Ukrajna éjszaka intenzív harcokról számolt be az ország keleti részén, ahol mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett el, kevés nyereséggel az elmúlt két hónapban folytatott intenzív lövészárok-háborúban. Az ukrán erők visszaverték a támadásokat a keleti Bahmut városában és a közeli Kliscsiivka faluban – közölte az ukrán hadsereg. Oroszország az elmúlt hetekben Bahmutra összpontosított, és azt állította, hogy a múlt héten elfoglalta az északi peremén lévő Szoledar bányászvárost.
Németország feltétele
A Wall Street Journal magas rangú német forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Németország nem engedi meg szövetségeseinek, hogy német gyártmányú tankokat szállítsanak Ukrajnába – hacsak az Egyesült Államok nem küldi el a sajátjait.
A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint Olaf Scholz német kancellár már beszélt erről Joe Biden amerikai elnökkel. A feltétel egyértelmű: ha az Egyesült Államok Abrams tankokkal támogatja meg az ukrán ellenállást, Németország is hajnaldó küldeni Leopard 2-eseket.
A múlt héten Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere megerősített egy jelentős támogatási csomagot, benne Challenger 2 tankokkal. A brit döntést egyértelmű támogatásnak szánták azoknak az országoknak, akik vonakodnak nehézpáncélzatú tankokat küldeni Ukrajnába.
Lengyelország és Finnország már jelezte, hogy hajlandóak lennének átadni néhányat saját Leopard 2-eseikből, de ezt csak német jóváhagyással tehetik meg.
A Donbászban dúlnak a leghevesebb harcok
Ma is, mint mindig, egész nap kapcsolatban voltunk katonaságunkkal. A fronton továbbra is nehéz a helyzet, a leghevesebb harcok epicentruma Donbászban van. Fokozatosan emelkedik az ágyúzások és a megszállók támadó akcióinak száma
– mondta éjszskai videóüzenetében az ukrán elnök.
Részletes vizsgálat kezdődött
Az ukrán elnök bejelentette, hogy részletes vizsgálatot kért a Brovariban lezuhant helikopter ügyében az Ukrán Biztonsági Szolgálattól. A szakemberek első körben három lehetséges irányból közelítik meg a tragédiát: műszaki probléma, pilótahiba vagy szándékosság történt-e. Egyelőre egyik verzió sem zárható ki.
Átszervezték a Belügyminisztérium irányítását
Minden szükséges döntés megszületett a Belügyminisztérium rendszerének irányításával kapcsolatban. A helikopterbalesetben olyan embereket veszítettünk el, akik profik, hazafiak és megbízható menedzserek voltak. Egyiküket sem lehet könnyedén pótolni. Ez valóban nagy veszteség az államnak
– mondta éjszakai videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy a minisztériumot ideiglenesen az ukrán nemzeti rendőrség vezetője irányítja. Szétosztották a védelmi műveletekkel és az állambiztonsággal kapcsolatos, korábban a miniszter kezében összefutó feladatokat. Ellenőrzés alatt áll a határ.
Kilenc órán át tartott a mentőakció
Csaknem kilenc órán át tartott a kijevi régióbeli Brovariban a mentőakció, miután szerdán lezuhant az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat egyik helikoptere, rajta az ukrán belügyminiszterrel, helyettesével és államtitkárával. Több száz ember vett részt a tűz oltásában, a sérültek felkutatásában és mentésében. A helikopter egy óvoda és egy lakóház mellett zuhant le. A baleset után robbanás történt, a területen hatalmas tűz ütött ki. 25-en megsérültek, köztük 11 gyerek. 14 ember meghalt, egyikük egy gyerek. A halottak közül kilencen a helikopter fedélzetén voltak.
