HAON
Hajdú-Bihar vármegyei hírportál
október 23., szerda
Mondják rá, hogy nagyképű, pedig csak reálisan látja saját kvalitásait és kimondja, amit gondol. Tokió előtt kijelentette, hogy az aranyért utazik, azzal is jött haza – még a pillanatokkal a döntő előtt szétszakadó úszógatya ellenére is. Ezt követően a friss olimpiai bajnok, pályafutása és élete egyik legnagyobb sikere után elhagyta edzőjét, Selmeczi Attilát, akinek az irányítása alatt az addigi összes címét begyűjtötte. Ekkor is felerősödtek azok a hangok, melyek szerint hálátlan és nagy hibát követett el.
Amikor kiderült, hogy Budapesten lesz a vb, akkor teljesen világossá vált, hogy a hazai pályán elért eredmény dönti el, hogy a Virth Balázzsal való közös munkát bukásként, vagy sikerként értékeli majd a publikum. A várva várt viadal elérkeztével sem szerénykedett Milák Kristóf a megszólalásaiban, az elődöntő után úgy fogalmazott, hogy azért tartott egy kis erődemonstrációt, hogy „ne fürödve” jusson a döntőbe. Aztán pedig már tudjuk, hogy mi történt: mezőny agyonverve, aranyérem, világcsúcs. Szenzációs jelenet volt, ahogy a friss világbajnok kiült a medence szélére a vízbe lógatva a lábát, kis túlzással mondhatnánk, hogy onnan nézte meg, ahogy a többiek is beérnek a célba.
A közönség és a sajtó a 22 éves klasszis lábai előtt hever – teljesen jogosan – erre közölte, hogy szakmai szempontból egyébként ez nem volt egy jó úszás, okos pedig főleg nem. De azért örül a világcsúcsnak. Ebből a – ezúttal más szempontból – rendkívüli nyilatkozatából is lehet érezni, hogy Milák Kristóf egészen másképpen látja a világot, mint egy átlagember. Valószínű, hogy ez a szemlélet emeli őt olyan magasra, ahol most van és – ha lehetséges egyáltalán, akkor – még feljebb.
Bakos Attila