2023.03.30. 16:45
Felejthetetlen élményeket szerzett római útján a vámospércsi költő
Korpa Tamás képviselte hazánkat a világköltészet napja alkalmából tartott rendezvénysorozaton.
Rózsavölgyi Edittel, a Sapienza professzorával
Forrás: Várhelyi Klára-archív
Korpa Tamás, Vámospércsen élő költő képviselte hazánkat a költészet világnapja alkalmából rendezett Giornata mondiale della poesia című rendezvénysorozaton Rómában, március 21-én. A Látó-nívódíjas, Sziveri János-díjas költőt kérdeztük olaszországi élményeiről.
Január végén, a magyar kultúra napját követő héten landolt egy üzenet a villanypostaládámban a Római Magyar Akadémia titkársáságától. A levélben az a kérdés lapult, hogy részt vennék-e a költészet világnapja (olaszul Giornata mondiale della poesia) alkalmából rendezendő felolvasáson, március 21-én a Goethe Intézetben
– idézte fel a felkérés körülményeit. Elmondta, korábban pár alkalommal már jelen volt külföldi irodalmi eseményeken, sőt, a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) néhai társelnökeként prioritásként kezelte fiatal szépírók delegálását ilyen típusú fesztiválokra. A római útra március 18-án indult és öt napot töltött a talján fővárosban.
– A római felolvasáson 15 országot 1-1 szerző reprezentált. Belépve a nagyelőadóba, egyből érzékelhettük, hogy teltház van; pezsgő, támogató, érdeklődő beszélgetések fonódtak a széksorok között. Mindenki kíváncsi volt mindenkire, olasz temperamentum és vendégszeretet egy német intézetben – idézte fel első benyomásait a magyar költő.
A felolvasást megelőzően a La Sapienza egyetem magyar szakos hallgatóival találkozott, Rózsavölgyi Edit professzor vezetésével. Mint fogalmazott, komoly kihívásként élte meg referálni a kortárs magyar líra néhány, számára fontos és gyümölcsöző vonulatáról, személyes műhelytitkokról, de a hallgatók, akárcsak maga a város, Róma, befogadóak, nyitottak, szabadok és kreatívok voltak, nem mellesleg, versei fordítója, Giulia Cicerone, remek munkát végzett.
Fotós: Klara Varhelyi / Forrás: Korpa Tamás-Archív
Váratlan pillanatok
A Goethe Intézetben olyan szerzők társai lehetett röpke három órára, mint Arne Rautenberg német költő, a berlini művészeti akadémia tagja; Petr Hruska, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa, akinek magyar nyelvű kötetét éppen a FISZ adta ki, vagy a két Dante-díjas: Antonio Colinas Spanyolországból és Jaroslaw Mikolajewski professzor, a római lengyel intézet igazgatója.
Öt nap sok mindenre elég, még akkor is, ha Rómáról, a világ egykori hatalmi, kulturális, vallási és katonai központjáról van szó. Belaktam a Római Magyar Akadémiának otthont adó Falconieri-palotát, folyamatosan cirkáltam a város testében, nyitottan a váratlan pillanatokra, de – amennyire lehetett – a saját bakancslistámat is strigulázva lelkiismeretesen
– osztotta meg élményeit. Felejthetetlen élménye volt, hogy állhatott a Pantheon kupolanyílása alatt a bepergő esőben; járhatott a Tevere folyó szigetén, megízlelhette a Campo de Fiori-n lévő ivókút vizének ízét. Megcsodálhatta Raffaello faliképeit a Vatikánban és lehetősége nyílt magyar nyelvű misén részt venni a Szent Péter bazilika altemplomában, ahová Németh Norbertet, a Pápai Magyar Intézet rektorát kísérhette el.
– Nagy hálával gondolok a magyar akadémia munkatársi közösségére, Kudar Gábor Áron igazgató szívélyességére, folyamatos figyelmére. Egyúttal hálásan köszönöm Puskás Istvánnak, Debrecen kulturális alpolgármesterének, az akadémia korábbi igazgatójának a nominálást – fejezte ki Korpa Tamás, majd hozzátette: habár jelenleg is egy Kolozsvár-tematikájú könyvön dolgozik, a Róma-tapasztalat nem térítette ki, hanem rengeteg ötletet, érzékenységet, térleleményt, megejtő hangulatot adott számára, melyeket igyekszik beforgatni az életébe és a készülő könyveibe.
BS
