Drón a kertünk felett: megfigyelnek, vagy csak a szomszéd szórakozik?

Nemrég az egyik debreceni Facebook-csoportban keltett nagy port egy felhasználó posztja, aki lezuhant drónját kereste a külvárosban. A kommentelők között akadt ugyan, aki segíteni próbált, vagy sok sikert kívánt, többségükben azonban kifejezetten haragos, már-már rosszindulatú válaszok érkeztek. Akadt, aki arra panaszkodott, hogy a kertvárosi lakhelyén szinte minden este a háza körül repkednek a „nem kívánatos” vas-, vagy talán inkább műanyagmadarak, és szíve szerint egy kalapáccsal verné szilánkosra azokat.

Csipak-Török Ágnes, a Légtér.hu Kft. ügyvezetője elmondta, európai uniós keretszabályozás vonatkozik a drónozásra, azon belül azonban vannak hazai sajátosságok. – Az eu-s szabályozás nem különböztet meg drónokat, csak azt mondja ki, a drón egy pilóta nélküli légijármű, a legkisebb játéktól – amit a gyerekeknek veszünk – a professzionális szintű drónokig (például permeteződrón).

Csak játszunk

Van, aki arra hivatkozik, azért nincs engedélye, mert egy „noname” játékdrónt használ, amihez nem muszáj vizsgáznia. A játék kategória, azaz a pilóta nélküli játék légijármű fogalma valóban létezik Magyarországon. – Ezek kamera nélküli, maximum 120 grammos drónok lehetnek. A távpilótától nem repülhetnek 100 méternél nagyobb távolságra, és a különböző eu-s rendeletek szerint is játéknak kell minősülniük – emelte ki a szakember, hozzátéve, otthon, „sufnituninggal” sem szigetelőszalagozhatunk rájuk kamerát utólag, onnantól ugyanis már engedélykötelessé válnak.

– Ha szabadidős céllal megyek is ki a kertbe, hogy magamat videózzam vele, de 250 grammnál nagyobb a drón, biztosítás, valamint A1-A3 alapvizsga (gyakorlatilag jogosítvány) szükséges. Ezt külföldi hatóságok honlapján online, hazánkban a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft.-nál (KAV) személyes jelenléttel lehet letenni. A magyar vizsgadíj ára 4 ezer 600 forint jelenleg – mondta el Csipak-Török Ágnes. Úgy fogalmazott, sokan nem tudnak az engedélyek, jogosítványok megszerzésének fontosságáról, pedig evidens dolog, hiszen „ha autót veszünk sem indulunk el vele az utakon a megfelelő dokumentumok nélkül”.

Az előírások betartása mellett az is kérdéseket vet fel továbbá, ha embertömeget (például szurkolókat egy meccsen) drónvideózunk, vagy csak egy-két embert. Az EU 3 kategóriát különböztet meg a műveletek tekintetében az embereket és a légtér többi felhasználóját érintő kockázat alapján: az alacsony kockázatú open, azaz nyílt kategóriát, valamint a speciális és az engedélyköteles változatot. Előbbire – ami a leggyakoribb eset – a szakember külön kitért.

– A nyílt kategóriába a 25 kilogramm alatti drónok tartoznak, emberektől viszonylag távol, látótávolságon belül 120 méter magasságban használva (például egy szürkemarha-csorda videózása a hortobágyi pusztaságban). Itt elég a drónt nyilvántartásba vetetni, regisztrálni az üzembentartót, biztosítást kötni az eszközre (ha nem szabadidős tevékenységre használjuk, és ha meghaladja a már említett 250 grammot a súlya – a szerk.), illetve szükséges hozzá a 2021. január 1. óta hatályos (szintén említett) A1-A3 alapvizsga, mely EU-előírás. Ha ezek megvannak, felszállás előtt egy mobilalkalmazáson bejelölhetjük a repülést, és – amennyiben az alkalmazás elfogadja – neki is láthatunk a szürke marhák drónozásának – tudatta Csipak-Török Ágnes.

Speciális igények

A lakott területen kívüli ipari, vagy mezőgazdasági felhasználás sem hobbikategória, de az emberekre szintén nem jelent közvetlen veszélyt, jó esetben nem esik a fejünkre egy 25 kilós permeteződrón. Sőt, épülő autópálya-felméréseknél is használnak drónokat. Ha ezekkel az általános szabályok szerint sikerül véghezvinni a műveletet, ugyanazoknak elvárásoknak kell eleget tennie a tulajdonosnak, mint a marhacsorda esetében (esetleg egy bizonyos súlyhatár után nőhet a biztosítás mértéke – a szerk.).

– Van egy növényvédelmis drónpilóta-képzés, ami 200 óra, az már a specifikus manőverekre is alkalmas, rengeteg gyakorlattal tarkítva. Illetve a légi közlekedési hatóság speciális kategóriás képzését is elvégezhetjük, mellyel emberekhez közel, akár nagy drónnal is repülhetünk – említette az ügyvezető.

Idegen a képen

És ha már emberekhez közel repülés, mi a helyzet a kertben reptetett, vagy esküvőkön használt „madarakkal?”

– hangsúlyozta Csipak-Török Ágnes, hozzátéve, egy drón Magyarországon 2 kilogrammtól számít „nagyobbnak.”

Megkülönböztetünk továbbá látótávolságon belüli és azon kívüli (Beyond Visual Line of Sight) üzemeléseket. Utóbbi szintén külön engedélyhez kapcsolódik. Ha ráadásul egy menyegző szállodában, más vendégek szeme láttára valósul meg, vagy a kertünkben tartunk drónos partit, könnyen közbeszólhat a személyiségi jogok esetleges megsértése. – Ahhoz, hogy lakott területen drónozzunk, minden esetben úgynevezett eseti légtérre kell engedélyt kérnünk. A jogszabály egyedül a játékdrónoktól nem követeli meg ezt. Az eseti légteret a katonai légügyi hatóság adja ki. Visszatérve az esküvői példára: ha egy kastélyban videóznak, a tulajdonos kérheti, hogy csak a hozzájárulásával indítsák útnak a drónt. Az így készített fényképre, videóra, adatrögzítésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha nem drónnal végeznénk. Ilyenkor sincs arra engedélyünk, hogy a násznép mellett egy kínai turistacsoport 28. tagját befotózzuk – tudatta a szakember.

Elmondta, megérti a mérges hozzászólókat, akik azonnal összetörnék a drónt, amint feltűnik a családi ház körül, ám türelemre intett. – Én sem lennék boldog, ha a családi grillezés során felülről figyelné valaki, mit eszik, iszok, kivel beszélgetek. Hát még olyan esetben, amikor egy általunk titkolni kívánt személy látogat el hozzánk – jegyezte meg mosolyogva. Mint mondta, joguk van az embereknek feljelenteni egymást ilyen esetekben, de elsősorban a békés rendezés javasolt, főleg, ha szomszédi viszonyról van szó.

A katonai légügyi hatóság ráadásul nem ellenőrzi, mire használják az általuk kiadott, esetilégtér-engedélyt.

– mondta Csipak-Török Ágnes,

Sérti a jogokat

Szilágyi Gábor, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának óraadó oktatója évekig foglalkozott drónkutatással, így van rálátása a területre. – Egyrészről fontos megemlíteni a drónhasználat polgári jogi vetületét: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (Ptk.) második könyve „Az ember mint jogalany” címet viseli, és itt foglalkozik a személyiségvédelemmel is. A nevesített személyiségi jogok között merül fel a képmás (például fénykép, videó) és a hangfelvétel védelme. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert – a Ptk. szerint – ha valakiről képmást, vagy hangfelvételt szeretnénk készíteni, ahhoz az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez alól léteznek persze kivételek: ilyen mondjuk a tömegfelvétel, például egy tüntetés idején, vagy a nyilvános közszereplés. Bármilyen más élethelyzetben azonban ahhoz, hogy rólunk ilyesmi készüljön, szükséges a hozzájárulásunk. Anélkül személyiségi jogsértést követ el a „drónozó”, melynek szankciója többek között sérelemdíj fizetése lehet, ami polgári peres eljárásban érvényesíthető – mutatott rá a jogász.

Úgy fogalmazott, a legtöbb ilyen drónos használat a gyakorlatban nem valaki tényleges megfigyeléséről szól, hanem rekreációs tevékenységről, amely magába foglalja a felvétel készítését is, melybe sokszor belesétál egy-egy idegen személy, akinek így sérülhetnek a személyiségi jogai.

A büntetőjogi oldalról is szót ejtett: – Előfordulhat, hogy a megvalósított magatartás a Büntető Törvénykönyvön belüli tényállásba ütközik, ilyenkor megvalósulhat bűncselekmény, mint például a tiltott adatszerzés. A törvény a következő szerint fogalmaz: 

– idézte Szilágyi Gábor.

PSZ