Jöhet a tél: idejében elvégeztek minden munkát a földeken

Befejezéséhez közeledik a betakarítási, illetve az őszi talaj-előkészítő munka szerte Hajdú-Bihar megyében. Az aktuális állapotról egy körösszegapáti és egy hajdúszoboszlói gazdálkodót, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetét kérdezte a Napló.

A kamara megyei összesítőjéből kiderült, hogy a november eleji, kissé csapadékos időjárás következtében az őszi káposztarepcék kikeltek, szépen fejlődnek, hamarosan bokrosodnak. A hiányos állományokat pótolták. Megtörtént a tápanyag-utánpótlás és a gyomirtás a földeken. Az őszi árpák, őszi búzák kisoroltak, egyenletes kelést mutatnak. Az ökomásodvetések szépek, a több mint 60 napja földbe került másodvetéseket már betárcsázták – tudhattuk meg. A napraforgó betakarítása mindenütt befejeződött. A vártnál gyengébben alakultak a hozamok (2,2-3,5 tonna/hektár), a megyei átlag hektáronként 2,9 tonna, a szemek „léhasága”, kisebb súlya, valamint az egyes területeken tapasztalt szárrothadás miatt terméskiesés volt tapasztalható. A szója a tavalyinál jobban termett, de a sok eső miatt gyomosodás előfordult az állományokban. A nagy zöld felület miatt a betakarítása a megszokottnál később kezdődött, de november elején már befejeződött.

A kukorica betakarítását folytatták a gazdák az elmúlt héten, a vetésterület mintegy 90 százalékáról már bevitték a termést.

Az idén átlag feletti mennyiségű a hozam, a megyei átlag jelenleg 9,594 tonna hektáronként. A nedvességtartalom már felment 18-24 százalékra, ezért a gazdáknak szárítási költséggel mindenképp számolniuk kell.

A felvásárlási ár emelkedik, 50-56 ezer forint körül alakul tonnánként, és mintegy 5-6 ezer forint tonnánkénti költséget jelent a gazdáknak a szállítás, a tisztítás és a szárítás pluszköltsége, de ez esetenként 8-9 ezer forint is lehet – áll a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének a Napló kérdéseire küldött válaszában.

A burgonya kezdeti fejlődése – folytatják – aszályos időszakra esett, ezért a kelése is egyenetlen volt, nem volt optimális a tőszám. A júniusi sok eső miatt előfordult kipusztulás is, és az augusztusi aszály sem kedvezett a növényeknek. Betakarításával november elején végeztek. Hajdú-Bihar középső, jó talajain, ahol még öntözni is tudták, hektáronként 30 tonna feletti termések voltak, a megye többi részén ennél gyengébbek, 20 tonna körüliek. Így megyei átlagban az eredmény 26,4 tonna/hektár.

A megyében az idén nagyobb arányban vetették a korai fajtákat, ezek kevésbé elállóak. Az olcsó lengyel burgonya is jelen van a piacon. A nagy kínálat miatt az ár leesett kilónkénti 50-60 forintra.

A cukorrépa termesztésére jelentős hatással volt a kultúra csapadékos időjárás miatti elgyomosodása. A vegyszeres védekezés időszakában nem volt eső, ezért az hatástalannak bizonyult. Többszöri kapálásra lett volna szükség. A június végi sok eső számos helyen belvízkárt is okozott. Rovarkártevők nem voltak jellemzőek. A betakarítás a végéhez közeledik. A jelenlegi megyei átlageredménye 67,252 tonna/hektár. Cukorfoka 17-19 százalék, ami jobb, mint a tavalyi.

Horváth Lajos mezőgazdasági vállalkozó Körösszegapáti térségében gazdálkodik.

„Vírust, időjárást összevéve 2020 mezőgazdasági szempontból nem lesz rossz év, bár még nem vagyunk a végén. November közepére befejeztem a betakarítást, de tudom, másnál még vannak kint termények”

– kezdte válaszát, majd az idei gazdálkodás körülményeire tért át.

„Egy szuszra” lement a vetés

– Az év száraz időszakkal kezdődött, ami az őszi kalászosoknak és a repcének nagyon nem kedvezett. Annyi haszna azonban volt, hogy a tavaszi vetést egyáltalán nem hátráltatta. „Egy szuszra” lement, a kukorica és a napraforgó vetése jól sikerült, mert idejében megtörtént. Télen kevés csapadékot kaptunk, tavasszal szárazba vetettünk, és ez a szárazság az őszi vetéseknek nem kedvezett. A tavaszi fagyok nálunk nem okoztak károkat. A repcében volt egy pici. Az eső jókor jött a tavasziaknak, és majdnem későn az őszi vetésű növényeknek. Miután azonban megérkezett, nem akart abbamaradni az égi áldás. Mindezzel együtt a terméseredmények jók lettek. A kalászosok nálam hektáronként öt tonnát adtak. Ilyen eredményben egy hónappal a betakarítás előtt sem reménykedtem.

„A csapadék nehezítette az aratást, soha ilyen sokáig nem tartott, majdnem átcsúsztunk augusztusba. A napraforgó és a kukorica is jó termést adott, igaz, volt már több más évben. Az árak a mennyiségi kiesést kompenzálták.”

– Készen vagyok a betakarítással, szinte csak a kukorica utáni szántás van hátra. Ezzel december 10-e körül végzek. A vetéseket abbahagytam, nem befejeztem, nehéz az átázott talajon végezni.

Örvendi László ezúttal is optimista

– Készen van minden! A betakarítás megtörtént, a szántás megtörtént, várjuk a telet – válaszolta Örvendi László arra a kérdésünkre, hogy hol tartanak a betakarítással és az őszi munkákkal.

A hajdúsági löszháton gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozó hozzátette, hogy a többi évben is ez volt a helyzet, november végére be szokták fejezni a munkát. Aztán az idei terméseredményekre tért rá: – A napraforgó az elvárthoz képest gyengébb termést hozott a csapadékos időjárás miatt. Ugyanaz a fajta, ugyanazzal a technológiával más évben termett négy tonnát, míg most szűk hármat. A kukorica ennek ellenkezője volt, minimum 20 százalékkal többet adott az elmúlt évhez viszonyítva. Annak kedvezett az időjárás. A csapadékosabb idő ellenére, a fekete földeken, ahol viszonylag jó a talaj vízgazdálkodása, különösebb probléma nem volt az őszi talajmunkáknál. Szép a szántás. Nagyon hiányzik oda egy jó fagy, illetve az egész gazdálkodásunkra az a téli hideg, ami 10-20 éve még megvolt, hogy bejött a mínusz 20 fok, tartott három-négy napig, és jól irtotta a kártevőket. Kellene már egy fertőtlenítő fagy, de a talajnak is jó volna. A talajnak a jó állapota visszaállításához át kellene fagynia. Optimistán várom a következő évet, mert nincs olyan gazda, aki ne ilyen lenne, mert akkor nem szántana és nem vetne – tette hozzá.

Kovács Zsolt