Hajrá

És persze sok-sok résztvevőnek

2010 lebeg a szeme előtt: a mostani

csupán főpróba, gondolhatnák,

amolyan próbaérettségi (vagy

próbatemetés, kinek, hogy tetszik),

és igazából a jövőre

esedékes országgyűlési

választás erőviszonyaiból ad

majd némi kóstolót, amiből

aztán ki-ki levonja a

magáét: tanulságot,

következtetést plusz áfa.

Választhatunk, hogy olyan politikai alakulatokra

szavazunk, amelyek már bőven

lejáratták magukat,

többször is, vagy pedig olyanokra, akik

még nem, de esetleg nem túl sok

tapasztalatuk van a nagypolitika gyakorlati

mikéntjeiről. Várható-e nagy

átrendeződés,

várhatók-e látványos

előretörések vagy furmányos

meglepetések? – ez is a

kérdés június 7-én.

Legalábbis azoknak, akiket valamilyen szinten

(földszinten, emeleten, tetőteraszon, vagy

csak a béka segedelme alatt) érdekel a

politika. Ingyencirkusz – jó

pénzér’, mondhatná az

elfásult vokspolgár, és

merész húzással otthon marad.

Kár, hogy az sem megoldás, lásd

2004. december 5-ét… A parlamenti

arcoknak annyit sikerült már

tenniük önmagukon keresztül a

demokrácia

megutáltatásáért, hogy az

sem lenne csoda, ha tömegesednének azok a

szavazók, akik olyanokat ikszelnének,

akik kisöpörnék az ország

házát, a pincétől a

padlásig.

Már csak azt sajnálom, hogy ön-

és közművelődési,

egészségügyi

intézmények, sportegyesületek

és társaik nem alakulhatnak

párttá, és nem

gyűjthetnek voksokat – meg persze

szép kampánysummát.

– Fábián György

–