Norvég vendégprofesszor a Debreceni Egyetemen

Debrecen - Kelet-Afrikában, a Nagy-Serengeti-Mara ökoszisztémában végzett kutatásaikról tartott beszámolót a Debreceni Egyetem agrárkarán az AfricaBioServices vezetője. Eivin Røskaft egyúttal részvételi lehetőséget kínált a hallgatóknak norvégiai természetvédelmi programokban.

Tanzániában, a Serengeti Nemzeti Parkban végzi kutatását 12 intézmény bevonásával Norvégia egyik legnagyobb, EU által finanszírozott természetvédelmi projektje, az AfricaBioServices. Az afrikai-európai tudományos hálózat vizsgálatai érintik a fekete kontinens túlnépesedését, az ebből adódó természeti erőforrások kizsákmányolását, a klímaváltozást és a különböző ember-állat konfliktusok menedzselését. Eredményeikről a programot vezető Eivin Røskaft, a Norwegian University of Science and Technology (Trondheim, Norvégia) biológusprofesszora plenáris előadást tartott a Tormay Béla-, illetve a Kerpely Kálmán Szakkollégium tagjainak.

– Afrika népessége évente 2-3 százalékkal nő, ami a legmagasabb érték a világon, és az emberek többsége rendkívül szegény körülmények között él, sokan 1 USD/nap alatti összegből. Ez rendkívül nagy nyomást jelent a természetes élőhelyekre, a biodiverzitásra. További probléma a politikai vezetés, ami a legtöbb esetben egyéni érdekeket tart szem előtt a közösséggel szemben. A turizmus, ökoturizmus jelentős bevételi forrást jelent ugyan bizonyos afrikai országoknak, azok igazságos eloszlása azonban a legtöbb esetben nem valósul meg – ismertette Eivin Røskaft.

A neves norvég biológus tárgyalt a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánjával, Komlósi Istvánnal is az őshonos háziállatok génmegőrzésének fontosságáról. Eivin Røskaft mobilitási lehetőséget is kínált a debreceni hallgatóknak.

– Természetvédelmi kutatásokban vehetnek részt magyar hallgatók Norvégiában. Az egyik helyszín Røros egykori bányaváros, amely kultúrtörténeti értékei mellett arról is nevezetes, hogy ott mérték az ország hidegrekordját (-50.4 C°), illetve a település közeléből ered Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma. A jelentkezőknek csaknem 200 madárodúból álló telepet kellene tavasszal rendszeresen ellenőrizni és madárgyűrűzési munkákat végezni három hónapon keresztül. Természetesen ezek mellett lehetőség van túrázni, mélyebb ismereteket szerezni a norvég flóráról, faunáról – foglalta össze Kövér László, a DE MÉK adjunktusa.

A szakember debreceni tartózkodása alatt látogatást tett még az Állat- és Növénykertben, a Hortobágyon, az egyetem Főépületében és a Botanikus Kertben, valamint részt vett a tanévindító stadionshown-n, a yoUDay-en is.

- Debreceni Egyetem -