2018.07.19. 13:01

Nem érdekli, éppen mi a divat, fontosabb, hogy önmaga legyen

Debrecen - Majka hazajár Debrecenbe, a város és a Campus Fesztivál örök szerelme. Interjú Majoros Péter műsorvezető, rapper, dalszövegíróval.

Mint „ózdi fenegyerek” kerültél be a köztudatba, és vannak, akik még ma is ezt a jelzőt használják veled kapcsolatban. Mennyire állja meg ma ez a helyét, vagy egyáltalán: megállta valaha?

A származásomat tekintve megállja a helyét, hiszen ózdi vagyok, igaz már 18 éve Pesten élek. Fenegyerek? Nem tudom, talán régebben ez igaz volt rám, mostanában inkább családapuka vagyok. Bár nem hiszem, hogy a fenegyerek jelző feltétlenül azt takarja, hogy valaki hajnalig részegen ordibál valami klubban és falja a nőket, az életet, és kártyázik. Az emberek azt mondanak rám, amit látni akarnak bennem.

Hogyan látod, miben rejlik a Majka&Curtis formáció sikere?

Hát, nagyon jó arcok vagyunk, nagyjából ezt a közönség is érzi (nevet). Nem elhanyagolható szempont, hogy évről évre csinálunk valami olyat zeneileg, ami fenntartja az érdeklődést. Ez egy zenekar szempontjából elég fontos.

Korábban azt nyilatkoztad, hogy abból születnek a dalok, amik foglalkoztatnak téged, szerencsés esetben pedig a közönségnek is tetszik. Ez így van ma is?

Igen, ezt a koncerteken is elmondjuk, hogy én úgy akarok szórakoztatni, hogy közben jól érzem magam. Ez valójában kicsit önző, ugyanakkor elég skizofrén állapot is, mert nyilván szeretünk megfelelni a közönség igényeinek is, de nem mindenáron. Én például azt soha nem veszem alapul, hogy mi éppen a divat.

És most mi a divat?

Egy olyan zenei stílus, amitől én elég messze vagyok érzelmileg, lelkületileg és szövegvilágban is. Azt lehetett látni, hogy a hiphopnak volt egy olyan evolúciója, ami pont azt szorította ki, amitől a hiphop hiphop, vagy amitől a rapzene rapzene lett.

A kőkemény utcagyerek gengszter rapper életérzést felváltották a Deák téri rozéfröccsös és kézműves sörös, meetingelő, breefingelő fiatalok szerelmes üzenetei rapzene formájába öntve.”

Utána pedig volt megint egy nagy változás, zeneileg jött a trap, ezzel egy olyan minimál stílus lett a divat, aminek az egyszerűsége elvileg jó kéne, hogy legyen. Én ezzel nem tudok azonosulni.

Zenész, műsorvezető, családapa – hogyan tudsz lavírozni a szerepek között?

Mindegyik én vagyok. Szerintem egészséges arányban vannak jelen a mindennapjaimban. Ahogy az előbb is említettem, kicsit skizofrén életet élek: hol műsort vezetek, hol színpadon állok mint rapelőadó, otthon pedig családapaként próbálok funkcionálni. Ez a hármasság az életemben kitölti az egész lényemet. Meg kell találni az átjárást, azokat a kiskapukat a három ajtó között, amikor nem hiszi el magáról az apuka, hogy rapper, a rapper pedig nem gondolja magáról, hogy ő most műsort vezet a televízióban. Ha megvan ez az egészséges átmenet, akkor ezt lehet sokáig és sikeresen kezelni.

Persze, nem baj, ha emellett próbál hiteles maradni, vagyis egyetlenegy olyan melót se végezni, ami hiteltelen lenne, amiben meg kell hazudtolnia önmagát. Ez a legfontosabb.

Lehet rád szavazni az Év Apája-díj kapcsán is. Fontos neked, hogy az apaságod akár egy kézzel fogható díjban is manifesztálódjon?

Nem is tudom. Ez egy olyasfajta elismerés lenne, amilyet még nem kaptam. Mindig megteszek mindent a gyerekek boldogságáért, mindent értük teszek. Ez olyan, mint amikor nagyon sokat dolgozol egy nótával, év végén pedig ezt a dalt egy díjra jelölik, majd megkapja az év legjobb dala elismerést. Nem vagyok persze biztos abban, hogy apaságot így lehet mérni, de abban igen, hogy jólesne.

Újra dübörög a Campus Fesztivál, melynek állandó fellépői vagytok. Milyen érzés Debrecenben koncertezni?

Debrecen és a Campus Fesztivál nekem mindig örök szerelem, már hazajárunk.”

A zenekar kapcsán is van kötődésünk a városhoz, a menedzsmentben többen debreceniek, mint például Dajka Zoli. Mi annak idején – 13-14 éve – már Pápai Jocival is nagyon szerettünk ide járni. Debrecen szerintem messze az egyik legjobb magyar város, ahol bulikat csinálunk.

- Vass Kata -