2008.06.19. 06:13
Hétköznapi csalódások
<p>Ha vezetéklopás vagy baleset miatt késik a vonat, az ellen senki nem tehet semmit. De ha pár, empátiát csak hírből ismerő, akaratos ember miatt késnek el több százan, az ellen sem lehet tenni. És nem is teszünk. Egy ilyen esetet láthattam én díszpáholyból a minap. <STRONG>Andrekovics Tamás jegyzete</STRONG></p>
A történet a nyíregyházi vasútállomáson kezdődött és egészen Rakamazig húzódott. A vonat indulása előtt 15 perccel épp ott szállt fel három asszony, ahol én álltam. Egyikük megjegyezte, nem kellene e megvenni a jegyet, még van 14 perc. Mire a másik leintette, á dehogy, majd a vonaton a kalauztól. Azt mondjuk, lekéstük volna.
A nyugdíjhoz közel álló, alacsony, nagymama típusú kalauznéni elmagyarázta a társaságnak, hogy ő csak pótdíjjal adhat jegyet, ami kettő ezer forint lenne, és különben is látta, hogy senki nem fut a vonathoz. A három hölgy ezt igen nagy felháborodással fogadta (értsd:átkok sűrű szórása).
A jegyellenőr ezért a járat elhagyására szólította fel őket. Természetesen ezt nem tették meg a következő állomáson. És a következőn sem. Az ellenőr segítségül hívott egy középkorú férfit, aki tisztelettel megkérte a hölgyeket, hogy ne tartsák fel a másik háromszáz embert, legyenek belátással, hisz ő is épp az apósa temetésére tart és le fogja késni, ha ez így folytatódik. Ezt még megtettük páran. Disztingváltan kértünk, mi mást tehettünk volna? De ők meggyőződve saját igazukról, hogy márpedig nem kell pótdíjat fizetniük, a vonaton is vehetnek jegyet, elég erős mondatokkal próbálták jobb belátásra téríteni a kalauzt.
Az ellenőr megkérte őket, hogy ne tegeződjenek, emiatt elég közel került ahhoz, hogy három jól megtermett asszony kezdje el ütlegelni, így inkább közölte, hogy vagy leszállnak, vagy rendőrt hív. A rendőrök azon az állomáson várták őket, ahová egyébként indultak. Már a vonaton megbeszélték, hogy biztos ismerik majd a rendőrt. Valóban így volt, ismerősként köszöntették egymást. A történetet természetesen ferdítve tálalták. A temetésre utazó úr, rájuk úszított részegemberként, az utasok, cigánygyűlölőként szerepeltek. Adatfelvétel után, hangos búcsúzás közepette a vonat elindult. Egy órát késtünk, a csatlakozás persze nem várt. A kalauz sorra ment az utasokhoz megkérdezni, hajlandóak e tanúskodni, ha szükséges, mert ő ugye egyedül van hárommal szemben. Erre azonban valószínűleg nem kerül sor. A büntetést majd megkapják, de nem fogják kifizetni. Mi pedig elég sokan elkéstünk. Az ellenőr nem tehetett semmit, az utasok nem tehettek semmit. Vajon ez a jogrendszer hibája, vagy a szocializáció vakvágányra tévedésének bizonyítéka?
Kapcsolódó cikkek:
