A Fidesz "elvitt" 67-et

A rendszerváltás óta még egyetlen pártnak sem volt akkora rokonszenvtábora, mint jelenleg a Fidesznek, amely a választókorú népességben 39 százalékon áll, a biztos pártválasztók körében pedig 67 százalékon – derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatásából. Miért? Erről kérdeztük Gyulai Attila politológust.

– "A Fidesz támogatottságának helyzete részben hónapokon át alakult tendencia, részben a népszavazás utóhatásainak következménye. Az elmúlt évben megfigyelhető volt, hogy a nagyobbik ellenzéki párt nem csupán megőrizte a 2006-os országgyűlési választásokon kapott támogatottságát, de újabb szavazókat is szerzett.
A népszavazási arányok azt mutatják, hogy ezt, a hagyományos Fidesz-szavazókon túlnyúló tábort sikerült egybentartani, az eredmények pedig megerősítették a korábban bizonytalan szavazók egy részét arról, hogy jó oldalra álltak, így ez a csoport is megjelent a párt támogatói bázisában" – válaszolta.

Kihatott

Az MSZP-szavazóinak elkötelezettsége gyengült a népszavazás után – folytatta –, mert a kormány és a szocialisták saját bizonytalanságukon túl semmilyen üzenetet nem küldtek feléjük. Bár az MSZP igyekezett már előre értelmezni és mellékesnek feltüntetni a népszavazást, saját reakcióik az eredmények ismeretében inkább a meglepettségüket tükrözte, ez pedig kihatott azokra a szavazókra is, akik magukat amúgy a nagyobbik kormánypárt támogatóinak vallják – magyarázta a politológus.

Két párt?

Az MDF és az SZDSZ pozíciói valamelyest gyengültek, az előbbi két hónapja szorult az 5 százalékos küszöb alá, az utóbbi tartósan ott található. Azaz, ha most lennének választások, valószínű, hogy két párt jutna be a Parlamentbe. Ez hova vezethet? A politológus szerint: "A következő parlament összetételére, a pártok számára még semmilyen következtetést nem lehet levonni a kisebb pártok jelenlegi támogatottságából. A 2006-os választások előtt sokáig úgy tűnt, hogy csak az MSZP és a Fidesz, és esetleg az SZDSZ juthat be, a helyzet mégis megváltozott a kampány hónapjaiban."

Ha mégis így alakulna, arra Gyulai Attila válasza a következő volt: "Egy kétpárti parlament legnagyobb újdonsága a kormányzással lenne kapcsolatos: a koalíciókényszer eltűnése miatt a kormány szakpolitikai karaktere markánsabbá válna, hiszen nem lenne szükség a koalíciós partnerekkel történő alkudozásra. A politikai különbségek a pártok közül azonban átkerülhetnek a pártokon belülre, a viták nem az azonos oldalon álló pártok között, hanem a pártok különböző csoportjai között alakulhatnak ki."

Kapcsolódó cikkek:

• NÉPSZAVAZÁS 2008 - a népszavazás végleges eredménye
• Három kérdés, egy népszavazás