Energia megújuló forrásból

Folytatjuk épületenergetikai

cikksorozatunkat, melynek mai részében

Jónás Imre

építésügyi műszaki

szakértőnk a hőszivattyú

előnyeiről ír.

Évszázados

találmány

A napokban egy megújulóenergia

„vírussal” fertőzött,

komoly szaktudású mérnökkel

találkoztam Budapesten, és a

kezembe adta az 1948. december 5-ei Élet

és Tudomány Magyar

Természettudományi Társulat

hetilapját. Megdöbbenve olvasom benne a

cikket, melynek címe „Fűtés

tűz nélkül”.

A cikkben írt „legújabb”

hírek szerint – 1948-at írunk

– a szénlapátolás és

begyújtás kényelmetlen

korszaka kezdi a végét járni, mert

feltalálták a tűznélküli

fűtést. A feltalálók ezt a

berendezést ami hűt és ha kell

fűt is hőszivattyúnak nevezték.

Az első ilyen rendszerű fűtést

1897-ben Salzburg városában

készítették.

Hozzánk autópályán 7

óra, de a tudománynak 100 év sem

volt elég, mondta Léderer

András mérnök.

Megdöbbentő, hogy az eltelt 112 évben

hazánkban csak most kezd elterjedni,

Európában már van olyan

ország ahol 39,8 százalék a

részaránya a megújuló

forrásból előállított

energiának.

Hazánkban jelenleg 4,3 százalékos

a részarány, a

célkitűzés 2020-ra a 13

százalék elérése a

cél.

A laikus emberben felmerül a

kérdés, hogyan lehetséges hőt

előállítani a levegőből,

földből vagy a vízből. A

választ a fizika alaptörvényeiben

kell keresni. Ahol vákum keletkezik –

szódáspatron becsavarása –

ott hőelvonás lép fel, ahol

túlnyomás van –

például a pumpában a levegő

összenyomódik – ott hő

keletkezik.

Ezt az egyszerű fizikai

törvényszerűséget

használták fel a szakemberek a

hőszivattyú

működésének

megalkotásánál. A

berendezés működéséhez

elektromos áram kell, de nem az

elektromos áramból nyeri a

hőt, hanem a levegőből, a föld

hőjéből és a víz

hőjéből. Van egy

hatékonysági mutatószáma

(COP), ami az jelenti, hogy 1 forint

betáplált energiából mennyi

forint hőenergiát nyerhetünk.

A hőszivattyúknál ez 3-5-ig

változik, attól függően, hogy

melyik rendszert alkalmazzuk. Tehát a

megoldás egyforint elektromos energia

elfogyasztása mellett 3-5 forint

értékű

hőenergiát nyerhetünk.

Megvalósítás

A beruházásokra a Nemzeti

Energiatakarékossági Program (NEP)

pályázatai keretében lehet

támogatást nyerni. A

Közlekedési,

Hírközlési– és

Energiaügyi Minisztérium mai

álláspontja szerint a 2009-es

pályázatok tavasszal kerülnek

kiírásra. A (NEP)

pályázatokra magánszemélyek

és társasházak is kérhetnek

támogatást.

csökken a

fűtésszámla

Egy 76 lakásos épületben

egy 52 négyzetméteres

lakás havi

fűtésszámlája

– hideg hónapban – 40

ezer foirnt felett van. Ha

hőszivattyúval

állítom elő a

szükséges

hőmennyiséget, a

fűtésszámla 20 ezer

forint/hó alá csökkenne

6 hónap fűtési

időszakra számolva.

Nyáron a melegvíz

előállítása

800-1000 forint/lakás árra

kalkulálható – a

hidegvíz ára nincs benne.

Így az éves

fűtés-melegvíz

előállítás

költsége mindösszesen 126

ezer forint/év. Nem mindenhol

alkalmazható, mert a

fűtési víz

hőmérséklete alacsony 55

celsius, ezért nagyobb

hőleadó felület

szükséges hozzá. Az

ideális a padló és a

falfűtési rendszer

kombinációja és a

megfelelő hőszigetelés.