Szabolcs-Szatmár-Bereg

2008.06.09. 18:43

Minőségi élelmiszer-gyártás kellene!

<p>Meggyőződésem, hogy a minőségi élelmiszer-termelés az egyik kiút ebből a kátyúból (vagy ez már inkább szakadék), ahová gazdaságunk jutott, de ehhez segítség kellene. Nagyon sok ember tengődik itt vidéken.</p>

Az a baj ezzel a némettel, tudod, hogy nyáron sok millió számra felkerekednek és járják a világot – mondta a Kunságban lévő baromfifeldolgozó üzem vezérigazgatója. – Miért baj ez neked? – kérdeztem. – Azért, mert ilyenkor nem otthon esznek, és ezt megérezzük a forgalomban is.

Nem kis forgalom ez, mivel naponta levágnak és elősütnek 20 000 darab pecsenyekacsát, és ennek döntő többsége a német piacra kerül. Kiváló a minőség, gusztusos a csomagolás és olyannyira konyhakész, hogy csak a sütést kell befejezni, pár perc alatt aranybarnára süthető, az eredeti csomagolásban.

Így is lehet ezt, annak ellenére, hogy a baromfiipar is súlyos válságban van, sok feldolgozóüzem tönkrement. Úgy jellemezte ezt a terméktanács megyénkből választott elnöke, hogy csak torzók maradtak utánuk.

És kell ehhez, persze egy jól fizető piac, a legfontosabb kereskedelmi partnerünk piaca, aminek nagyságát hosszú tapasztalatok után értettem meg. Először is, vannak a németek több mint 80 millióan, nagyságrenddel többen, mint mi, és van egy olyan fejlett iparuk, ami egész Európát meghatározza.

Ennek az iparnak, ha csak egyetlen szegmensét, az autógyártást vizsgáljuk, az ott gyártott luxusautókkal járnak mindenütt az állam- és kormányfők, beleértve az összes néger királyt és arab olajsejket is. Ez a két autótípus felel meg a nemzetközi előírásoknak biztonsági és egyéb szempontból. De elárasztják a világot népautóikkal is, és ami ebből számunkra fontos, hogy az ezekből befolyó dollár- és eurómilliárdokból akár több élelmiszert is meg tudnának venni.

Erre kellene koncentrálnunk, és nem szükséges újat kitalálni: megtették ezt bölcs elődeink jóval korábban. Akkor, amikor még a monarchia éléskamrája voltunk, és akkor, amikor lábon hajtották a nyugat európai piacokra a „Kiskunságnak száz kövér gulyáját”. 13 millió darab szürkemarha legelt abban az időben a magyar pusztákon.

Ettől jóval később a ’70-es években is sokkal jobban működött ez, mint most, mert meg tudta termelni az ország 16 millió ember élelmiszerét. Erre a nagy volumenű mezőgazdaságra ráépülhetett a feldolgozóipar és hasonlóképen, akik a beruházásokat tervezték, felépítették, a feldolgozó-gépsorokat gyártották és egy jelentős logisztikai háttér, akik az árut raktározták és szállították.

Meggyőződésem, hogy a minőségi élelmiszer-termelés az egyik kiút ebből a kátyúból (vagy ez már inkább szakadék), ahová gazdaságunk jutott, de ehhez segítség kellene. Nagyon sok ember tengődik itt vidéken, aki szeretne a sorsán változtatni, de ahhoz, hogy be tudjon egy ilyen vagy hasonló programba kapcsolódni, segítség és irányítás kellene.
Toldy Kálmán, Vásárosnamény

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!