2008.04.16. 13:08
Közigazgatási bírság az üzembentartónak
<p>Magyarországon a személysérüléses balesetek számát tekintve 1990-től 2000-ig európai mértékkel mérve is jelentős, pozitív irányú változás következett be.</p>
A balesetek száma egy évtized alatt 37 %-kal, ezen belül a halálos áldozatok száma 51 %-kal csökkent annak ellenére, hogy ebben az időszakban 18 %-kal nőtt a nyilvántartásban szereplő hazai gépjárműállomány.
2001-től a kedvező folyamat megfordult, ettől kezdődően hazánk közlekedésbiztonságát összességében kedvezőtlen adatok jellemzik. 2001 és 2006 között a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 13,4 % kal, a halálos áldozatok száma pedig 5,2 %-kal nőtt. Emelkedett az ittasan okozott balesetek száma és aránya is, az előbbi tekintetében a regisztrált 29,7 %-os növekedés aggasztó. A hazai közlekedéspolitikai célkitűzéseket tartalmazó „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” c. program 2010-re a halálos áldozatok számának 30 %-os csökkenését irányozza elő, az Európai Unió által kitűzött 50 %-os csökkenést pedig 2015-re célozza meg. Tekintettel a közlekedésbiztonság helyzetének elmúlt éveket jellemző alakulására, elengedhetetlenné vált a közlekedést szabályozó jogszabályok változtatása.
Ezen változások egyik legjelentősebb eleme azt kívánja elérni, hogy a járművek tulajdonosai, üzembentartói fokozott felelősséget érezzenek azért, hogy a járművüket használók
1) a megengedett legnagyobb sebességre,
2) a vasúti átjárón való áthaladásra,
3) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
4) a járművel történő megállásra és várakozásra,
5) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
6) a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
7) a természet védelmére vonatkozó előírásokat betartsák.
Az üzembentartóval illetve a használóval szemben az egyes előírások megszegése esetén a szabályszegés súlyosságának arányában 30.000 forint és 300.000 forint közötti bírságot kell kiszabni, az eljáró
hatóságnak méltányosságot gyakorolni nincs lehetősége.
A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Magyar Köztársaság Kormánya a Rendőrséget jelölte ki. Az eljárást lezáró, illetve a bírságot megállapító határozat meghozatalára a hatóságnak 60 nap
áll rendelkezésére.
Amennyiben az üzembentartó a járművét másnak használatba adta és ezt a meghatározott, dokumentált módon bizonyítja, a bírságot a használatba vevő személynek kell megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy az üzembentartónak nem elegendő a hatóságot arról tájékoztatnia, hogy a járművet más személy (pl. hozzátartozó) vezette, hanem ennek igazolására meghatározott okiratokat, menetlevelet, fuvarlevelet kell a hatóság részére benyújtani.
A jármű más személynek történő használatba adása esetén fokozott körültekintéssel célszerű eljárni, mert amennyiben a használatba vevő személy a kiszabott bírságot nem fizeti meg, továbbá azt tőle nem lehet behajtani, abban az esetben azt az üzembentartónak kell megfizetnie.
A közigazgatási bírságot a 2008. május 01-jét követően elkövetett szabályszegések tekintetében kell kiszabni. Az ezt megelőző időszakban az eljáró hatóság írásbeli tájékoztatást küld azon járművek üzembentartóinak, melyekkel a fenti felsorolásban szereplő szabályszegések bármelyikét elkövették. A tájékoztatás egyebek mellett tartalmazza az adott szabályszegés(ek)hez tartozó bírság összegét is.
Az egyes szabályok megszegése esetén kiszabandó bírságok táblázata, és a teljes fenti anyag megtalálható: a következő címen:
