SIS- Adatvédelem „Schengenben”

Sorozatunk végéhez közeledik egyenes arányban azzal, ahogyan hazánk schengeni csatlakozásának időpontja hamarosan bekövetkezik. Olvasóinkat, a lakosságot, az utazóközönséget természetesen a teljesség igénye nélkül /sicc!/ szándékunkban állt tájékoztatni a témához kapcsolódó néhány alapkérdésről.

Tettük ezt azért, mert éreztük a tájékoztatás iránti igényt. Törekedtünk arra, hogy foglalkozzunk a schengeni külső és belső határok, azok átlépési lehetősége, a személyi igazolvánnyal való utazás, a külföldi állampolgárok Magyarországra való beutazásának, a vízumok, vízumfelvétel témakörével.

Sok terület kimaradt ebből a sorozatból pl. a vámunió, áruforgalom, a kishatárforgalom a magyar-ukrán határon, tartózkodási jogosultság stb. témaköre. Ráadásul bár a széles olvasó- és utazóközönséget nem, de adott rétegeket igenis érzékenyen érintő részletkérdések is felmerültek.

Az érdeklődőt most is arra kívánom serkenteni, hogy a már érintett, a most feldolgozásra kerülő, vagy éppen nem érintendő témákban felmerülő újabb kérdéseikre a választ keressék az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium www.irm.gov.hu, valamint a www.euvonal.hu honlapokon.

Annál is inkább, mivel mind a már eddig tárgyalt, és a ma érintett részekben foglaltak csak tájékoztató jellegű információkat tartalmaznak egyelőre, hiszen csak Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozásától lesznek maradék-talanul érvényesek. Néhány jogszabály pedig még nincs elfogadva, illetve most még nem hatályos.

Sokan hallottak már az un. „SIS” rendszerről, de nem mindenki tudja hová tenni. Talán kezdjük azzal, hogy mit is jelent a rövidítés maga, és mit is tartalmaz.

A Schengeni Információs Rendszer - Schengen Information System, vagyis rövidítve a SIS -  olyan személy- és tárgynyilvántartási, körözési rendszer, amely a tagállamok egymástól független, nemzeti adatbázisára épülő európai hálózatát alkotják.

A Schengeni Információs Rendszer a schengeni térségen belül a tagállami rendvédelmi szervek által végzett körözéseket könnyítő tájékoztató rendszer.

A schengeni államok által rögzített adatokat tartalmazza, a tagállamok közötti adatcserét teszi lehetővé, azaz: hogy egy nálunk elrendelt beutazási tilalom vagy egy körözés más államokban is megismerhető legyen, illetve arról, aki hazánk schengeni külső határain be kíván utazni, pillanatok alatt megállapíthassuk, hogy beléptetése valamely tagállam érdekeit sérti-e.

A rendszerből bármely tagállam lekérhet információkat, de nem módosíthatja, nem változtathatja meg más tagállamok adatait, bejegyzéseit.

A SIS adatbázisában a következő adatok szerepelnek:

1. beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló harmadik országbeli személy adatai,
2. adatok letartóztatandó és európai elfogatóparancs alapján átadásra vagy kiadatásra kerülő személyekről,
3. eltűnt személyek adatai,
4. bírósági eljárásban keresett személyekre (büntetőeljárásban bíróság által idézett személyekre, büntetés letöltésére felhívott személyekre, tanúkra) vonatkozó adatok,
5. személyekre és tárgyakra vonatkozóan leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés céljából kiadott jelzések,
6. lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó adatok.

A SIS-t két fő rendszer alkotja: a tagállami nemzeti rendszerek és a központi rendszer. A nemzeti rendszerek független felügyeletét a nemzeti adatvédelmi hatóság látja el. Magyarországon ez az adatvédelmi biztos feladata.

A Strasbourgban található központi rendszer ellenőrzését a tagállamok adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló Közös Felügyelő Hatóság (Joint Supervisory Authorithy – JSA) végzi.

A JSA feladata továbbá annak ellenőrzése, hogy a tagállamok a SIS-ben tárolt adataikra vonatkozóan megfelelően  biztosítják-e az állampolgárok jogának gyakorlását.

Jogállamok közösségében, egyfajta jogunióban természetesen a polgárokat a kötelezettségek mellett jogok is illetik. Hangsúlyozom, hogy mellett, ezek nincsenek alá-fölérendeltségi viszonyban.

Az általános adatvédelmi elveknek megfelelően jogunk van arra, hogy (az egyszerűség kedvéért itt maradjunk az egyes szám első személynél, tehát jogom van arra – a szerző) hogy:

-         információt kapjak arról, hogy a SIS-ben milyen rám vonatkozó adatokat tárolnak,
-         a hibás adatok javítását vagy törlését kérjem,
-         bírósághoz vagy illetékes hatósághoz forduljak, kérve az adatok javítását,

törlését vagy kártérítés megállapítását.

A fentebb leírt jogok bármely schengeni tagállamban gyakorolhatóak. A SIS-be bevitt adatok jogszerűségének vizsgálata azon tagállam nemzeti joga alapján kerül elbírálásra, amelyhez a kérést intézik.

Ha az adatokat egy másik schengeni állam hatósága rögzítette a SISiben, az ellenőrzést a két érintett állam ellenőrző hatóságai szorosan összehangolják.

Magyarország schengeni csatlakozásától kezdődően, amennyiben bárki tájékoztatást kíván kapni arról, hogy adatai szerepelnek-e a SIS-ben, vagy a SIS-ben található adatok helyesbítését, törlését kéri, kérésével az Országos Rendőr-főkapitányság SIRENE irodáját, vagy az adatvédelmi biztost keresheti meg.

Ha úgy ítéli meg, hogy a SIRENE irodától kapott tájékoztatás nem megfelelő, ebben az esetben  az adatvédelmi biztos tud segítséget nyújtani számára.

A Schengeni Információs Rendszer, illetve az előző négy részben érintett témákkal kapcsolatban tájékozódhatnak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium  www.irm.gov.hu, valamint a www.euvonal.hu honlapon.

Amennyiben azonban kérdéseik merülnek fel – mint ahogy ezt már tapasztaltam - következő, egyben a csatlakozást közvetlenül megjelenésében megelőző befejező részünket ezek megválaszolásának szentelem.

- Tanyik József -