Újra osztották a megyei területeket

13:28:

11:03: Ahol a jogi helyzet engedte a vadgazdálkodót nyilvántartásba vettük, lehetőséget adva a vad védelmére, vadkárelhárításra, általánosságban a vadászati tevékenység gyakorlására.

Kétségtelen, hogy a vadászterületek elhúzódása több helyen akadályozta a vad védelméhez kapcsolódó feladatok végrehajtását, a vadkárelhárítást és a bérvadásztatást, de ennek okát eredendően a fentiekben leírtak alapján elsősorban az érdekelteknek kell magukban keresniük.

A vadászterületek kialakításához kapcsolódóan a közigazgatási feladatok zömét jelenleg az utómunkálatok képezik, mely remélhetőleg a vadászati év végére teljesen befejeződik – mondta el Fagyas Zoltán a Mezőgazdasági Szakizgatási Hivatal Vadászati és Halászati Osztályának osztályvezetője.

– Mi az első perctől kezdve egyeztetéseket folytattunk a szomszédos vadásztársaságokkal, hogy az átfedések miatti összezördüléseket elkerüljük, s ennek köszönhetően, már áprilisban rendeződni látszott. A vadászati területek kijelölésének elhúzódása, vadgazdálkodási szempontokból okozhat problémákat.

Mivel nem tudtuk teljesíteni a kilövési ütemtervet, így az állományban túlszaporodás fordulhat elő, amely a növénykultúrákban bizonyos mértékű vadkár emelkedést okoz majd – mondta el Tamás György a pócspetri Mohos Menti Vadásztársaság elnöke.

8:37: Az új tízéves ciklus az idén kezdődött meg és az átmenethez kapcsolódóan a vadászterületek kijelölése, nyilvántartásba vétele gyakorlatilag a közelmúltban fejeződött be. Megyénkben 90 vadászterület lett kialakítva, amely 16 százalékkal több az előző ciklushoz képest.

A növekedés nyilvánvalóan a földtulajdonosok aktivitásának, a korábbihoz képest erőteljesebb érdekérvényesítő képességének volt köszönhető. A vadászterületek kijelölésébe alaphelyzetben a vadászati hatóságnak nem kell aktívan beavatkoznia: törvényes kezdeményezés és a szakmai szempontból is megfelelő határvonal esetén a jóváhagyásról kell döntést hoznia.

Sajnos ez csak a vadászterületek 34 százalékánál történt így. A többi esetben a vadászterületek határvonalát részben, vagy teljesen a kényszerhasznosítás szabályai szerint állapították meg.

A vadászterületek kijelölését különösen hátráltatta az, hogy a földtulajdonosi gyűléseket későn, az év végéhez közel tartották meg és érvénytelenség esetén már nem volt lehetőség az ismétlésre.

A helyzetet tovább bonyolította az, hogy a szomszédos földtulajdonosi érdekcsoportok a közös határvonalra vonatkozóan többségében előzetes egyezséget nem kötöttek, s országosan egyedülálló módon a bejegyzési kérelmek 80-85 százalékban területi átfedés is jelentkezett.

Virágzott a jogi „hadviselés”: több helyen is előfordult, hogy az egyes érdekcsoportok fellebbezések benyújtásával „akadályozták”, hogy egy adott területnek mielőbb legyen gazdája és legalább a vadkárelhárítás megkezdődhessen.

- Kiss Takács Béla -