Struccfarm és levendulamező

Struccfarm és levendulamező
© Fotó: Magánarchívum
Monostorpályi – Aki lehetőséget kap a közfoglalkoztatásban, az más úton nem segélyezhető.

Megreformálta segélyezési rendszerét a település, sikertörténetté tette a helyi közfoglalkoztatást, hogy többé ne érhesse az önkormányzatot az a vád, hogy nem értékelhető, amit közmunka címén csinálnak. Így abba a nehéz helyzetbe sem kerül, hogy szeretne segíteni, de erején felül – mondta Szabó József, Monostorpályi polgármestere a közelmúltban, amikor a megyei közgyűlés előtt jó példaként beszélhetett eredményeikről.

– Aki lehetőséget kap a közfoglalkoztatásban, az más úton nem segélyezhető, és arra is figyelünk, hogy aki önkormányzati segítséget igényel, annak rendezett legyen a portája, művelje a kertjét – fogalmazott a polgármester hozzátéve, természetesen lehetnek olyan esetek, például egészségügyi probléma, amikor el tudnak térni ettől, de csak indokolt esetben. Pontosan kidolgozták a települési támogatások formáit, amit több olyan beruházás és ésszerűsítés előzött meg, ami működőképesebbé tehette az önkormányzatot.

– Az intézmények magas rezsiköltsége miatt pályáztunk a kazánprogramban. A központi fűtési rendszert nem kellett visszafordíthatatlanul átalakítanunk, csupán a kazánok elhelyezését és a fűtőanyag tárolását kellett megoldani, illetve a rendszerre való csatlakozást elvégeztetni. Első körben két kazánt és egy aprítékológépet szereztünk be, a gázkazánt teljes mértékben kiváltottuk az Egységes Óvoda-Bölcsőde és Napközi-Konyha épületegyüttesben – hallhattuk.


Fotó: magánarchívum (galéria) Fotó: magánarchívum (galéria) ©

– A sikeres fűtési szezon után újabb biokazánokra pályáztunk, melyekkel további megtakarításokat értünk el. Így lett biokazán és radiátoros fűtés a művelődési házban. A Gondozási Központban a gázkazánokat biokazán váltotta, a Sporttelepen az öltöző épületében szintén biokazán lett beépítve a szükséges radiátoros rendszerrel. Ezzel immár hat biokazán működik a településen, öt intézményi, illetve közösségi célokra, míg a hatodik a 2014-ben beszerzett fóliasátor fűtését szolgálja. A kazánok tüzelőellátását kisméretű szalma- és kukoricabálákkal, valamint tűzifával vegyesen oldjuk meg. Ahhoz, hogy ne kelljen a meglévő erdőinket emiatt kivágni, egy most vásárolt, közel két hektáros területen császárfát telepítettünk. A növény egy év alatt is nő annyit, hogy nagyban hozzájárul majd a tüzelőanyagok előteremtéséhez. Számításaik szerint 40 köbméternyi fa kivágható lesz az első év végén – folytatta.

Minden projektben

A kilenc hónap időtartamú egyéb értékmegőrző projektben 28 munkással végezték el az önkormányzat tulajdonában lévő, úgynevezett „KOLÓ Iskola” felújítását és átalakítását. Öt hónap alatt a talaj-előkészítést, betonozást, az épület külső felújítását, tetőfedését, vizesblokk kialakítását valósították meg. A fennmaradó időben a közfoglalkoztatottak a betonelemgyártó gép segítségével térköveket, illetve beton árokelemeket gyártottak a község fejlesztésére. Eredetileg a felújított épületben, további pályázat eredményeként, száraztészta-, csomagoló-, savanyító egy kisebb asztalosüzemet terveztek megvalósítani, azonban egy vállalkozó segítségével az épület csaknem egészében mára már működő töltöttkáposzta-üzem kiépítése valósult meg, Monostorpályi Káposzta Szociális Szövetkezet néven.


Fotó: Magánarchívum (galéria) Fotó: Magánarchívum (galéria) ©

A mezőgazdasági projekt abban segített, hogy a gyermekétkeztetés térítésmentes lehetett, ugyanis a közkonyhát sikerült ellátni friss, helyi alapanyagokkal – tudtuk meg. Ezáltal valamennyi monostori óvodás és iskolás ingyen kapja a napi háromszori étkezést, sok családnál havonta 5-10 ezer forint marad így a „kasszában”. Azzal, hogy egy másik program során vásárolt traktor, pótkocsi, homlokrakodó, földkanál és ágaprító beszerzésével, 84 dolgozó segítségével el kezdték rendbe tenni a mezőgazdasági utakat is, a helyi vállalkozóknak is igyekeznek kedvezni. A munkálatok során keletkezett fás szárú növényeket – aprítékolást követően – biokazánjukban hasznosították.

A település környezetében elharapódzott az illegális hulladéklerakás, ezért ezek felszámolásának is neki kellett futni egy projekt során.

– Erre a tevékenységre különösen nagy szüksége volt a falunak – emelte ki Szabó József. – 2013-ban 2200 zsák szemét gyűlt össze, összesen 44 tonna mennyiségben. Közel 280 köbméter építési törmeléket ártalmatlanítottunk, de sajnálatos módon a felszámolt lerakóhelyeken újra és újra összegyűlik az illegális hulladék; de észrevehető, hogy a tisztább környezet már visszatartja az embereket – folytatta.

Strucc, sztívia és levendula

Több különleges növény és állat is helyet kap hamarosan a település életében. Struccfarmot, illetve sztívia- és levendulaültetvényt terveznek.


Fotók: Magánarchívum (galéria) Fotók: Magánarchívum (galéria) ©

A projektben 50 csibét egyéves korukig nevelnek majd vágásra történő eladás céljából. A tartáshoz szükséges épület, illetve karámrendszer megépítése szintén a program része lesz. A cukortól sokkal édesebb sztíviát a Debreceni Egyetem szakmai iránymutatása alapján termelnék, hogy kiszárított, porrá őrölt állapotban értékesíthessék. Az illatos levendulanövény szárított virágát mint készterméket, illatosítás végett párnába csomagolnák a tihanyi levendulaültetvényen szerzett tapasztalatok segítségével​.

A három program idővel szociális szövetkezet keretében működne, a megvalósítandó részterületek beruházási költsége közel bruttó 15,5 millió Ft. – mondta a polgármester.

HBN-BB


Gond a bel- és talajvíz

Korábban 2-es kategóriába sorolták a védekezést, amit a monostorpályi belvíz igényelt. Ezért is volt sürgető az elvezető árkok rendbetétele, amit szintén a közfoglalkoztatás keretében valósíthattak meg. Helyben gyártott betonelemekkel bélelték ki az árkokat, így jóval könnyebb lesz azok újbóli tisztítása.








hirdetés