Imádat és gyűlölet

Egy valamit nem lehetett, nem figyelni rá. Abban a futamban, amelyikben elindult, biztos történt valami. Lehetett imádni és gyűlölni, igazából köztes megoldás nem létezett. Boros Norbert írása.

Stílusa egyedi volt, mindent feláldozott és elkövetett a győzelemért. Érzéseit sosem rejtette véka alá, kiborulásai és őrjöngései rendszeres témát jelentettek a versenyeken. Amikor felvette a sisakot, valóban lement a roló nála, csakis a győzelem érdekelte. Ennek tulajdonítom, ha szükségét érezte, gondolkodás nélkül feltett bárkit a palánkra. Mondjuk ezt nem sokan nézték jó szemmel, ezért is volt a balhék állandó középpontjában. Kevés versenyzőtárssal nem volt konfliktusa, sőt az ökölcsaták sem mentek ritkaságszámba nála. De ez sem érdekelte, s az sem nyomasztotta vagy tette félszeggé, ha egy egész stadionnyi szurkoló kifütyölte.

Láttam nála sokkal tehetségesebb versenyzőket, akik nem lettek soha egyéni világbajnokok. Nicki Pedersen viszont háromszor is a speedway világ ura lett, örökre nyomot hagyva maga után.

A szezon végén bejelentette, véget vet a Grand Prix-s karrierjének. Hiányozni fog a legjobbak közül. Na, mondjuk nem úgy, mint Hans Nielsen, Tony Rickardsson, Jason Crump vagy éppen Tomasz Gollob. De azért hiányozni fog…

- Boros Norbert -

[related-post post_id="4012933"]