Postánkból: A saját lábon akarok állni

Több mint húsz éve fizetek elő a lapra. Szívesen olvasom minden sorát, de főként az „Olvasóink írják” rovatot. Most én szeretném, ha segítenének a jogszabályok útvesztőiben eligazodni.

Jelenleg kereskedelmi tevékenységet folytatok, mint kényszervállalkozó. Ötvenéves elmúltam, munkahelyem megszűnt, és a megélhetés reményében lettem vállalkozó. A mi generációnk még azt tanulta, próbáljunk meg a magunk erejéből talpon maradni, ne az államra támaszkodva, a munkanélküliek táborát növelni, vagy éppen segélyekért sorban állni.

Tájékoztatást kaptam, ha továbbra is vállalkozó szeretnék maradni, akkor kereskedelmi iskolát kell végeznem, ami idő és pénz. (Kb. hat hónap, 50-70 ezer forint.) Kereskedelmi végzettségem van ugyan, de az nem ruházati. Amikor váltottam a vállalkozói igazolványt, mindezt nem mondták. Lenne jó néhány kérdésem: Magyarországot ellepték a kínai árusok, olcsó, de nem igazán jó minőségű áruval, nekik vajon van kereskedelmi végzettségük?

Nincs, akkor hogyan dolgozhatnak a kereskedelemben? Munkásaik is általában illegális romániaiak, ők hol vannak bejelentve? Hol fizetnek TB-t? Nekik miért nem kötelező a számlaadás? Ha igen, miért nem kell nekik 20%-ot fizetni? Az ország ilyen gazdag, hogy erre a pénzre nincs szüksége?

Nagy Jánosné