Rendőri vezetők pere – Tagadta bűnösségét az ötödrendű vádlott az utolsó szó jogán

Budapest – Tagadta bűnösségét az ötödrendű vádlott a Bene László volt országos rendőrfőkapitány és rendőrtársai ellen a 2006 őszén történt események miatt indult büntetőper csütörtöki tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.


Majoros Zoltán ezredest, aki 2006. szeptember 18-án a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) bevetési parancsnokságának műveletirányítója volt, az ügyészség azzal vádolja, hogy nem gondoskodott a borsodi és baranyai csapatszolgálati századok felszerelésének kiegészítéséről.

Ő azzal védekezett, hogy nem volt elöljárója a Kossuth térre, illetve a Szabadság térre vezényelt századoknak, ezért nem is volt felhatalmazása a felszerelésük pótlására.

Az utolsó szó jogán elmondott többórás beszédében hangsúlyozta, szürreálisnak tartja, hogy valamikori törvényes rendőri tevékenysége miatt, pártpolitikusi indítványra, egy alapvetően katonákra megfogalmazott törvény alapján akarják felelősségre vonni. Úgy vélte, az eljárás a 2006 és 2010 közötti kormány és a rendőrség tevékenységének elítéléséről is szól.

Élete tragédiájának nevezte, hogy bár harmincöt éves szolgálata alatt mindig az alkotmánynak és rendőri esküjének, a törvényeknek és más jogszabályoknak, valamint az elöljárói elvárásoknak megfelelően, alárendeltjeiről gondoskodva hajtotta végre feladatait, most mégis bíróság előtt kell állnia.

Sérelmezte azt is, hogy miközben több rendőri vezetőt bíróság elé állítottak, elmaradt az MTV-székháznál tüntetést szervező Toroczkai László büntetőjogi felelősségre vonása. Az ezredes szerint azzal, hogy választási gyűléssé lett nyilvánítva az őszödi beszéd utáni tüntetés, “elbagatellizálták” a jogellenes gyülekezéssel kialakult helyzet súlyosságát, és megakadályozták, hogy a rendőrség fenntartsa a rendet.

Felidézte: a baranyai és borsodi csapatszolgálati századokat az országos rendőrfőkapitány helyettesének, Szabadfi Árpádnak az utasítására, az éves terv szerinti kiképzésére rendelték fel. Vagyis az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nem rendelt el riadót, és senki nem szólt, hogy éles bevetésre küldik majd a – felkészültsége és felszerelési hiányossága miatt – tömegoszlatásra alkalmatlan századokat. A kiképzésre érkező egységeket nem rendelték a Rebisz alárendeltségébe, de csapaterőként ORFK-tartalékot képeztek.

Hozzátette, amikor megérkeztek a Kerepesi úti laktanyába, ellenőrizte őket: sem a borsodi, sem a baranyai századoknak nem volt gázálarcuk és összesen tizenhat bevetési sisak, pajzs és hosszított gumibot hiányzott a felszerelésből, ezekről a hiányosságokról tájékoztatta elöljáróját.

Közölte: aznap este érkezett a Rebiszhez Szabadfi Árpád utasítása, hogy a borsodi századot a BRFK alárendeltségébe helyezték, és ki kell menniük a Kossuth térre, hogy az ottani – úgy tudták, békés – választási gyűlést biztosítsák. Nem sokkal később Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány helyettese felhívta, hogy Szabadfi Árpád a baranyai századot is a BRFK alá rendelte, és utasította őt, küldje ki őket a Köztársaság térre.

Majoros Zoltán azt mondta, tájékoztatta Lapidot a hiányos felszerelésről, de a válasz az volt, hogy menjenek, és vigyék, amijük van.

Kitért arra: később megint hívta őt Lapid Lajos, hogy a baranyaiak menjenek át a Szabadság térre, de amikor átértek, nem találtak ott BRFK-s helyszínparancsnokot, csak a kiabáló, az MTV székháza előtt összegyűlt tömeget. Mint mondta, közbiztonsági végszükségnek ítélte a helyzetet, és a szolgálati szabályzat alapján ekkor vette át a baranyai század felett a parancsnokságot, utasította őket, hogy a sorakozzanak fel a székház lépcsőjén.

Majoros Zoltán érthetetlennek nevezte, hogy a BRFK miért nem küldött sem a Köztársaság térre, sem a Szabadság térre helyszínparancsnokot, és miért nem válaszolt a hívásaikra.

Később Lapid Lajos ismét hívta, és felszólította, ne intézkedjen az állomány átcsoportosításáról, mert a helyszínen vannak, és ismét a BRFK hatáskörébe vonta a baranyai századot, ezzel megszűnt az ő elöljárói jogviszonya – mondta Majoros Zoltán.

A vádlott jelezte: valamennyi, a székház lépcsőjére felvonult rendőrnek volt védőfelszerelése, de a pajzsok és a sisak arcvédői is könnyen törtek.

Azt mondta, sem a BRFK-, sem az ORFK-törzs működése nem felelt meg a normáknak, elmaradt a bűnügyi felderítés megszervezése, a híradás összehangolása, az egészségügyi biztosítás megszervezése, nem tájékoztatták a tömegkezelési szakterületért felelős Rebisz-parancsnokot, Dobozi Józsefet és az ORFK csapatszolgálati területért felelős, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberét sem a helyzetről. Ez nem lehet pusztán a véletlen műve, a mulasztás ellentétes a korábbi gyakorlattal – fogalmazott.

A vádlott elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte a bírságtól, másodlagosan pedig felmentését.

A törvényszék a 2006. őszi tüntetésekről ismert Gonda Lászlót még a tárgyalás kezdetén kiutasította a teremből, mert az első, 2013. szeptember 17-ei tárgyaláson egy műanyag viperával, teleszkópos bottal fordult a vádlottak felé, ami a bíróság szerint méltatlan viselkedés volt.

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat rendőri vezetők ellen. Az ügyész elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádol három rendőrtábornokot – Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és Dobozi Józsefet -, valamint tizenegy további rendőrt.

A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket. Az ügyészség túlnyomórészt felfüggesztett börtönbüntetést kért a vádlottakra. Az elsőfokú ítéletet várhatóan október 29-én hirdetik ki.

– MTI –








hirdetés