Európai viszonylatban is megállja a helyét a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft korszerűsített telephelye

Papp Zsolt György, a Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében rámutatott: az állattenyésztés az utóbbi időszakban rengeteg nehézségen ment keresztül, kihívásokkal teli éveken van túl mind a pandémia, a háború és az energiaválság miatt, mind pedig a megnövekedett inputanyag-árak vagy a kedvezőtlen kamatkörnyezet okán. – Mindezek ellenére itt az élő példa, hogyan lehet egy olyan jövőképet alkotni, ami rövid időn belül valósággá válhat, melynek eredményeként Magyarország és Európa legmodernebb telepe jött létre. Egy olyan vállalkozás van itt Földesen, amely a kor vívmányaival, eszközeivel képes az elvárásoknak maximálisan megfelelni – fogalmazott.

Elmondta, a vidékfejlesztési programon belül a szarvasmarha ágazatra eddig 192 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány, melyből mintegy 1800 vállalkozó, gazdálkodó fejleszthetett, modernizálhatott. – Ma már szinte minden óramű pontossággal tud működni, de ahhoz, hogy ide eljusson a magyar gazdaság, komoly szaktudás kellett. A mai magyar agrárium legfőbb jellemzői között található a tudás, az innováció és a hatékonyság. Ez mind megvan Földesen – emelte ki.

Ha a modern agrárium jelen van, a térség sikerre ítéltetett

– Olyan, mintha csak néhány hónapja lett volna, hogy két évvel ezelőtt hasonló körben leraktuk ennek a beruházásnak az alapkövét. Szinte nap mint nap láttam, ahogy haladt az építkezés, de mikor megérkeztem, mégis azt éreztem: nagyot fordult itt a világ. Igazán impozáns lett a végeredmény – méltatta a fejlesztést Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője. Mint kifejezte, ehhez a végeredményhez elengedhetetlen volt a tulajdonos-család elhatározása, elkötelezettsége; a komoly számítások, tervezések, valamint a szakmai hozzáértés. Mindezek mellé állt a magyar kormány, s a több mint 3 milliárd forintos fejlesztés 50 százalékát támogatta. – Mindemellett pedig nem elhanyagolható tény, hogy a kivitelezés alatt is folyamatosan működött a telep – tette hozzá.

A honatya arról is beszélt, hogy a vármegye gazdasága az elmúlt években átalakult, ma már erős kettősség jellemzi: megjelent a határozott ipari fejlesztés, melynek centruma Debrecen, de egyre nagyobb az érdeklődés a vidéki iparterületek iránt is. De emellett jelen van az agrárium is, amely kész fejlődni, modernizálódni. – Fontos, hogy megmaradjanak itt azok az értékek, melyeket őseink meghonosítottak. Ha a modern agrárium jelen van, az a térséget sikerre fogja vinni – fogalmazott.

Állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkoznak

Őzse László, a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője ismertette: vállalkozásuk jelenlegi formájában 23 éve működik, melyet mindig is a vegyes gazdálkodás jellemzett. Fő profiluk a baromfi- és a szarvasmarhatenyésztés, de rendelkeznek az ezekhez ellátásához szükséges szántóterülettel, továbbá ipari növények termelésével is foglalkoznak. – Vetésforgóban megtalálható az alapvető takarmánynövények mellett a zöldborsó, csemegekukorica, olajtök és a hibrid kukorica is. Termények tárolására, feldolgozásra, takarmánygyártásra is van elegendő kapacitásunk – sorolta.

A jelenlegi telepük egy új beruházásként valósult meg 1982-ben. A sajtáros fejésről akkor tértek át a fejőházi fejésre. 2016-ban átlagosan 650-670 darab fejős-tehenet tartottak, a 2018-as laktációs adatok 10 millió 200 ezer kilogramm körüliek voltak, átlagosan 30-32 kilogramm/tehén volt az akkori

termelés. – Akár 10-15-20 százalék termelés-csökkenés is előfordulhatott a nyári hőstressz miatt. Ezért 2020-ban elhatároztuk, hogy a lehető legmodernebb fejlesztéssel megyünk tovább. Szerencsés egybeesés volt, hogy az irányító szakhatóság is támogatta az elképzeléseinket, valamint a banki kamatkörnyezet is kedvező volt – jegyezte meg.

Magyarország legjobb tejtermelői közé kerülnének

A kivitelezés során két darab 540 férőhelyes istállót alakítottunk ki, melyekben vízágyas pihenőfülkéket, automatizált trágyalehúzó síneket, szabályozható légtechnikát alakítottak ki és robotizáltak. Utóbbi előnye, hogy a laktáció ideje alatt a tehén nem hagyja el az istállót, mindig a beosztott robothoz megy fejésre. A fejlesztés során új silótárolót, szénatárolót és utakat is építettek. A meglévő 100 kilowattos napelemrendszert újabb 100 kilowatt teljesítményű rendszerrel bővítették. Mindezek mellett a gépparkot is fejlesztették: egy nagyteljesítményű teleszkópos rakodógéppel, egy takarmánykeverő, kiosztó kocsival és egy csúszótalpas rakodóval bővült a géppark.

– Saját tapasztalataink alapján az alábbi termelési adatokkal fogunk kalkulálni a 2024-es évben: a napi fejési átlag várhatóan 3,2; a napi fejt mennyiség 40 kilogramm/egyed lehet és az átlagos napi fejt tehénlétszám 850-870 egyed. Az éves termelési tervünk így jövőre 12 millió 600 ezer kilogramm tej – sorolta az adatokat Őzse László. Fő céljuk, hogy Magyarország top tíz tejtermelője közé kerüljenek. A beruházás eredményeként egyedenként 20 százalékos tejtermelés-növekedéssel és laktációs idővel számolnak, illetve a takarmányfelhasználásuk 15 százalékkal csökken.