Nyugdíj: Ön kérdezett, a szakértő válaszolt

Kurcsinka Ilona igazgató

ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt senki ne

tekintse ténynek, hivatkozási alapnak.

Számos esetben kiderült ugyanis, hogy az

érintett által nyilvántartott

adatokat dokumentumokkal nem sikerült

alátámasztani. Fontos tehát, hogy

e válaszok tájékoztató

jellegűek. Az igazgatóságok

ügyfélszolgálatain azonban mindenki

nyugodt körülmények között

kaphat választ minden

kérdésére.

Összeállításunkban a

kérdezők nevét nem

közöljük, az életkori adataikat

igen – így van értelme a

kérdéseknek és a

válaszoknak. Igyekeztünk a legfontosabb

kérdéseket és válaszokat

közreadni, lehetőleg az

ismétlődések elkerülése

mellett.

Kérdés: Mikor mehetek

nyugdíjba? 1971.11.09. - 2008.01.25.

között 12985 nap, azaz 35 év 210 nap

szolgálati időm van. Korkedvezményre

jogosító idő: 20 év és

163 nap, öregségi nyugdíjra

jogosító korhatárhoz képest

4 év korkedvezményre vagyok jogosult.

1954.11.20-án születtem.

Válasz: A

nyugdíjkorhatár az 1952. január

1-je előtt születettek esetében marad

a betöltött 62. életév. A

változás az 1951. december 31-ét

követő időpontban születetteket

érinti. Aki 1954-ben született, annak a 63.

életév betöltését

követő 183. nap az öregségi

korhatára. Ez csökken a szerzett 4

év korkedvezménnyel, amely alapján

59. életév betöltését

követő 183. napon jogosult

korkedvezményes öregségi

nyugdíjra. A korkedvezményes

öregségi nyugdíjkorhatár

betöltését megelőzően

két évvel előrehozott

öregségi nyugdíjra jogosult az 57.

életév betöltését

követő 183. napon. A nyugdíjba

vonulásra tehát – a jelenleg

közölt adatok alapján –

legkorábban 2012-ben lesz lehetőség,

az ezt megelőző évben részletes

tájékoztatást kérhet a

csökkentés

mértékéről a

Nyugdíjbiztosítási

Igazgatóságtól.

Kérdés: Ha valaki

férfi, 1952. január 21-én

született, mikor mehet legkorábban

nyugdíjba? A bedolgozott évek

száma jelenleg 43 év.

Válasz: Az 1952-ben

születettek öregségi korhatára

62 év 183 nap életkor

betöltése. Az öregségi

nyugdíj ezen életkor

betöltésekor vehető igénybe. A

szükséges 20 év szolgálati

időt megszerezte. A 60.

születésnapjától

előrehozott öregségi nyugdíjra

lehet jogosult, mert magas szolgálati

idővel rendelkezik. Fontos tudni, hogy ez a

korhatár alatti ellátás

csökkentett nyugdíj lesz. A

csökkentés végleges. A

csökkentés pontos

mértékéről a

nyugdíjazást megelőzően –

2011-ben – pontos

tájékoztatást tudunk adni.

Kérdés: 1951-ben

születtem, 2010-ben lesz 40 éves

munkaviszonyom. Az 1951- ben születettekre mi

vonatkozik? Mikor mehetnek el nyugdíjba?

Előrehozott öregségi

nyugdíjazásuk lehetséges-e, milyen

feltételekkel? 60 éves korban elmehetek-e

nyugdíjba, ha igen akkor a nyugdíjam

megállapításánál

lesz-e csökkentés, esetleg milyen

mértékű ?

Válasz: Az 1951-ben

születettek öregségi korhatára

62. életév. Az öregségi

nyugdíj ezen életkor

betöltésekor vehető igénybe. A

nyugdíjhoz szükséges 20 év

szolgálati időt megszerezte. A 60.

születésnapjától

előrehozott öregségi nyugdíjra

lehet jogosult, mert több mint 37 év

szolgálati idővel rendelkezik. A 40

év munkaviszony önmagában nem

jogosít nyugdíjra, a nyugdíjra

jogosító életkort is be kell

tölteni. A csökkentés pontos

mértékéről a

nyugdíjazást megelőzően

2010-ben pontos tájékoztatást

tudunk adni.

Kérdés: A férjem

1953.01.17-én született. Mikor

kérheti a nyugdíjaztatását,

akár az előrehozott

nyugdíjaztatását is? 2007.04.02-ig

39 év 227 nap munkaviszonnyal rendelkezett.

2006.08.31-én vállalkozói

munkaviszonyát megszüntette, mert

apósom fekvő beteg lett és vele volt

ápolási ellátáson volt.

Ennek megszünése tudomásom szerint

2009.06.30-án várható. Jelenleg

őstermelői igazolványa van, mely

alapján szertnénk az eü.

hozzájárulást fizetni, hogy

tb.ellátásra jogosult legyen.

Korábban járművezető volt.

Én 1956.09.16-án születtem.

Tanító vagyok, jelenleg 34 éves

munkaviszonyom van. Mikor lesz lehetőségem

kezdeményezni a

nyugdíjaztatásomat?

Számításaim szerint 63-64

évesen tehetném, de az az igazság,

hogy ilyen korú

tanítónéniket már

még az unokáimnak sem szeretnék.

Válasz: A

nyugdíjkorhatár az 1952. január

1-je előtt születettek esetében marad

a betöltött 62. életév. A

változás az 1951. december 31-ét

követő időpontban születetteket

érinti, így a

levélíró férjét is.

Az 1953-ban születettek esetében az

öregségi nyugdíjkorhatár a

betöltött 63. életév.

Az öregségi nyugdíjkorhatár

betöltését megelőzően

két évvel előrehozott

öregségi nyugdíjra jogosult lehet,

mert a minimálisan előírt 37

év szolgálati időt megszerezte.

Feltétel, hogy azon a napon, amelytől

kezdődően az előrehozott

öregségi nyugdíjat

megállapítják

biztosítással járó

jogviszonyban ne álljon. Az 1953-ban

születettek esetében az előrehozott

öregségi nyugdíj

összegét függetlenül az

előírt 37 évet esetleg

meghaladó szolgálati idő

hosszától már

csökkentéssel kell meghatározni.

Előrehozott öregségi nyugdíjra

jogosult az a legalább 37 év

szolgálati idővel rendelkező,

biztosítással járó

jogviszonyban nem álló nő is, aki

1956-ban született és a 61 éves

és 183 napos életkort

betöltötte.

Az előrehozott öregségi nyugdíj

megállapítása esetén

öregségi nyugdíjkorhatár

betöltése a csökkentést nem

érinti.

Egy adott munkakörben végzett munka akkor

ismerhető el korkedvezményesnek, ha a

munkakör a korkedvezményre

jogosító munkaköri jegyzékben

szerepel. A járművezető munkakör

abban az esetben jogosít korkedvezményre,

ha a járművezető a menetrendszerű

tömegközlekedésben,

személyszállításban vesz

részt.

Kérdés: A férjem

1950-ben született, 42 éves munkaviszonnyal

rendelkezik. Olvastam, hogy 60 éves

korában elmehet előrehozott

öregségi nyugdíjba. A

kérdésem az, hogy a

megállapított nyugdíj

összegét teljes összegben megkapja-e?

Válasz: Igen. A

nyugdíjkorhatár az 1952. január

1-je előtt születettek esetében marad

a betöltött 62. életév.

Csökkentés nélküli

előrehozott öregségi nyugdíjra

jogosult a magas szolgálati időre

tekintettel. Legkorábban a 60.

életév

betöltésétől jár ez az

ellátás, ha a biztosítási

jogviszonya megszűnik.

Kérdés: A férjem,

1953.08.22-én született. 2008.08.31-el

bezáróan, a szolgálati ideje: 40

év 2 nap. Munkaviszonya folyamatos.

Kérdés: Ő, mikor mehet

nyugdíjba?

Válasz: A

nyugdíjkorhatár az 1952. január

1-je előtt születettek esetében marad

a betöltött 62. életév. A

változás az 1951. december 31-ét

követő időpontban születetteket

érinti, így a

levélíró férjét is.

Esetében és az 1953-ban születettek

esetében az öregségi

nyugdíjkorhatár a betöltött 63.

életév.

Az öregségi nyugdíjkorhatár

betöltését megelőzően

két évvel előrehozott

öregségi nyugdíjra jogosult lehet,

mert a minimálisan előírt 37

év szolgálati időt megszerezte.

Feltétel, hogy azon a napon, amelytől

kezdődően az előrehozott

öregségi nyugdíjat

megállapítják

biztosítással járó

jogviszonyban ne álljon. Az 1953-ban

születettek esetében az előrehozott

öregségi nyugdíj

összegét függetlenül az

előírt 37 évet esetleg

meghaladó szolgálati idő

hosszától már

csökkentéssel kell meghatározni. Az

öregségi nyugdíjkorhatár

betöltése a csökkentést nem

érinti.

Kérdés: Az

érdekelne minket, ( a feleségemet is)

hogy az 54-ben született férfiak ill.

hölgyek mikor mehetnek nyugdíjba az

új szabályok szerint?

Válasz: A

nyugdíjkorhatár az 1952. január

1-je előtt születettek esetében marad

a betöltött 62. életév. A

változás az 1951. december 31-ét

követő időpontban születetteket

érinti. Esetükben az öregségi

nyugdíjkorhatár az alábbiak

szerint módosul:

aki 1952-ben született, annak a 62.

életév betöltését

követő 183. nap, aki 1953-ban született,

annak a betöltött 63. életév,

aki 1954-ben született, annak a 63.

életév betöltését

követő 183. nap, aki 1955-ben született,

annak a betöltött 64. életév,

aki 1956-ban született, annak a 64.

életév betöltését

követő 183. nap,

aki 1957-ben vagy azt követően

született, annak a betöltött 65.

életév. Az öregségi

nyugdíjkorhatár

betöltését megelőzően

két évvel előrehozott

öregségi nyugdíjra jogosult az az

1950. december 31-ét követően

született férfi, aki legalább 37

év szolgálati időt szerzett,

és azon a napon, amelytől

kezdődően az előrehozott

öregségi nyugdíjat

megállapítják

biztosítással járó

jogviszonyban nem áll. Előrehozott

öregségi nyugdíjra jogosult az a

legalább 37 év szolgálati

idővel rendelkező,

biztosítással járó

jogviszonyban nem álló nő is, aki

1954-ben született és a 60 éves

és 183 napos életkort

betöltötte.

Az érintettek esetében az

előrehozott öregségi nyugdíj

összegét függetlenül az

előírt 37 évet esetleg

meghaladó szolgálati idő

hosszától már

csökkentéssel kell meghatározni. Az

öregségi nyugdíjkorhatár

betöltése a csökkentést nem

érinti.

Kérdés: Elmehet-e majd

egy 1953-ban született nő nyugdíjba,

ha van 40 év munkaviszonya és

betöltötte az 59.

életévét? Hogyan

számítják be az egyetemen

eltöltött éveket? (Öt év

az öt év-e, vagy tényleg

levonják a nyári szüneteket?) A

felmentési idő beleszámít-e a

munkaviszonyba? Hogyan állapitják meg a

felmentési időt, pl. 30 és 35

év munkaviszony esetén? Igaz-e, hogy ha

egy közalkalmazott 35 évet ledolgozott

és előrehozott

nyugdíjazását kéri,

megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat? A

táppénz időtartama

beszámít-e a munkaviszonyba és a

szolgálati időbe és a

nyugdíjba? Ha valaki

nyugdíjazását szeretné

"elindítani", mire kell figyelnie? (pl. kinek

kell felmondania? Pl. ha a dolgozó ezzel

kapcsolatban aláír valamit, akkor

gondolom ő kezdeményezte, s "kitol"

magával és nem jár

felmentési...

Válasz: A

nyugdíjkorhatár

betöltését megelőzően

előrehozott öregségi nyugdíj

annak az 59. életévét

betöltött 1952-ben vagy 1953-ban

született nőnek

állapítható meg, aki rendelkezik

legalább 40 év szolgálati

idővel és nem áll

meghatározott biztosítással

járó jogviszonyban. Ez az

ellátás csökkentés

nélkül jár. Az 1998. január

1-je előtti időszakban eltöltött

felsőfokú tanulmányokat valamennyi

nyugdíj és nyugdíjszerű

rendszeres szociális ellátás

tekintetében szolgálati

időként kell elfogadni. A figyelembe

vehető tanulmányi időszak alatt a

nappali tagozaton eltöltött hallgatói

jogviszonyt kell érteni, a nyári

szünet időtartamát is. A

szolgálati idő

számításánál

figyelemmel kell lenni arra is, hogy a

tanulmányok címén elismerhető

napok száma nem lehet több, mint a

tanulmányok folytatása idején a

képesítés

megszerzéséhez szükséges

időtartam. A felmentési idő a

munkaviszony időtartamának része, a

szolgálati idő

számításánál

figyelembe kell venni. A szolgálati időbe

nem csak a tényleges munkavégzés

időtartama, hanem pl. a táppénz

és a betegségi, anyasági

ellátások időtartama is. A

nyugdíjhoz figyelembe vehető

szolgálati idő

tisztázásához, a nyugdíj

„előkészítéséhez”

az első lépés a szolgálati

idő elismerési kérelem

benyújtása a

Nyugdíjbiztosítási

Igazgatósághoz. A felmentési

időt és a jubileumi jutalmat nem a

nyugdíj jogszabályok, hanem a munkajog, a

közalkalmazotti törvény

szabályozza.