Akarat és pénz is jutott a „kultúrfölény” elérésére

Debrecen - Klebelsberg Kunónak köszönhetően az 1926-tól meginduló népiskola építési program eredményeként ezer új iskola jött létre.

A Debreceni Egyetemen tartott Klebelsberg Kuno-nap keretében első alkalommal osztották ki az egykori miniszterről elnevezett díjat. Most az oktatás, a nevelés, a tehetséggondozás és a továbbtanulásra felkészítés terén elért kimagasló, példaértékű eredményeiért Aleva Tünde, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája francia szakos tanára részesült az elismerésben.

Kevesek jutottak feljebb

A program ezután Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Klebelsberg Kunóról tartott előadásával folytatódott. Ő először arra emlékeztetett, hogy a két világháború között egészen más volt a magyar oktatás szerkezete mint manapság. Az 1930-as években például középiskolába az érintett korosztálynak csak az 5-6 százaléka járt. Egyetemre, főiskolára pedig összesen 13-14 ezren jutottak be. (Manapság ennél nagyjából hússzor többen koptatják a felsőoktatási intézmények padjait.)

Modern kultúrpolitika

Ujváry Gábor szerint Klebelsberg Kuno példakép lehet, hiszen felismerte, hogy a kulturális intézményrendszer felemelésével, a „kultúrfölény” elérésével hozzájárulhat a Trianon után szétesett Magyarország megerősítéséhez. Ezt ráadásul olyan körülmények között tette, amikor a magyar társadalom több mint egyharmada (mai kifejezéssel) a létminimum alatt élt. Így tudott nagyon korszerű, modern kultúrpolitikát megvalósítani – tette hozzá.

– Klebelsberg viszonylagos világnézeti semlegességet képviselt. Nem véletlen, hogy a szélsőjobb sokszor támadta, olykor zsidóbérencnek nevezték – fogalmazott a történész. Kifejtette: a modern mintákat elsősorban Németországból vette, de amerikai, angol, francia és olasz hatások is érték.

Sok pénz a kultúrának

A Veritas főmunkatársa elmondta: az 1926-tól meginduló népiskola építési program eredményeként 1930-ig, ezer új iskola jött létre elsősorban az Alföldön. Klebelsberg Kuno elérte, hogy vallás- és közoktatási miniszterként ő lett a második ember a Bethlen-kormányban. (Magyarországon a miniszterelnököt többnyire a belügyminiszter helyettesíti.)

– Így nyílott lehetősége arra, hogy rendkívül ügyes politikával, a kulturális tárca a legfontosabb szerepet játssza az 1920-as évek közepétől. 1926-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kapta a költségvetésből a legnagyobb támogatást. Ennek aránya 1927-től már több 10 százalékra rúgott, amit egészen a második világháború közepéig megőrzött a kultusztárca – derült ki Ujváry Gábor szavaiból.

OCs

[related-post post_id="3861440"]