„Március 15-e magyar demokrácia születésnapja”

Pillanatokkal később a konferanszié bejelentette Kósa Lajos köszöntőjét.

– „Mindent a népért, mindent a nép által, semmit a népről, semmit a nép mellőzésével. Ez a demokrácia.” Sokan úgy gondolják, hogy ezt Lincoln amerikai elnök mondta. Igaz is, de ő is csak kölcsönözte egy másik politikustól. Ez a mondat 1852-ben Kossuth Lajos szájából hangzott el először. – így kezdte március 15-i beszédét Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Kossuth szobor lábánál.

– Azt ünnepeljük, hogy 160 évvel ezelőtt a magyarok kimentek az utcára és megmondták, hogy mit akarnak – mondta. Ironikus párhuzamot vont a 1848-as események

és a mai történések között, kitért arra is, hogy akkoriban a százötvenezres Budapesten „csak” 20 ezres tömeg kívánta Táncsics szabadon bocsátását, mégsem kérdőjelezte meg senki, hogy az egész –12 milliós – magyarság akaratát hangoztatták. – Senki nem kérdőjelezte meg, hogy egyet értenek-e azzal a 20 ezer emberrel – példálózott.

– Büszkének kell lennünk történelmi örökségünkre, és nagyjainkra, mint Kossuth, Széchenyi, Petőfi, hiszen ki emlékszik már arra a főtanácsnokra, aki Táncsicsot bezárva tartotta, de mikor meglátta a húszezres tömeget, akkor 5 perc alatt engedett a nép akaratának. Furcsa párhuzam, hiszen véletlenül ő is pont Ferenc volt, gróf Zichy Ferenc, és ő is dunántúli, majdnem pápai gyerek – humorizált a polgármester, amit a tömeg hangos nevetéssel fogadott.

– Akkor megértették a nép akaratát, és módosítás nélkül elfogadták a 12 pontot is – fordította komolyra a szót Kósa Lajos. – Ma is a reformok korát éljük, legalábbis ezt mondják, de vajon jó szájízzel emlékeznénk-e Kossuth Lajosra, ha Gábor Áront nem rézágyú öntésére buzdította volna, hanem mondjuk színesfém lerakat nyitására, vagy ha Széchenyi miután megépítette a Tudományos Akadémiát, visszaigényelte volna a csillár után az áfát. Vagy ha nem a vasúthálózat kiépítését, hanem felszámolását szorgalmazták volna.

Nem tették, mert értették, hogy mit akarnak a magyarok, és aszerint cselekedtek – folytatta a polgármester. – Debrecen méltán viseli a szabadságharc fővárosa címet, de ne feledjük a forradalom fővárosa Budapest volt, üdvözöljük hát ezúton a fővárosiakat. Fogjunk össze, és tegyük világossá, hogy egy demokráciában, márpedig Magyarországon ez van, az kell hogy történjen, amit a választók akarnak – vett ismét lendületet beszéde.

Ezután kitért még arra is, hogy március 15-e nem mindig volt piros betűs ünnep, és hogy ennek mi volt a történelmi és társadalmi háttere, többször is idézte Kossuth szavait. – Éljen a magyar szabadság, éljen a haza – fejezte be végül beszédét, mellyel osztatlan sikert aratott.

Kapcsolódó anyagok:

Ünnepségek a forradalom 160. évfordulóján

Ünnepi megemlékezés március 15-ről Nyíracsádon

„48’ öröksége” : vetélkedő diákoknak

Csendes demonstrációval a Gárda ellen Debrecenben

A szabadságharc fővárosa, Debrecen

Ön hogyan ünnepli március 15-ét?

Legszebb nemzeti ünnepünkön

Széchenyi árnyai

Lelkünket simogatják a zenével

Kiálltak a nemzetért, a szabadságért

Küzdelem – az önbecsülésünkért