Gyönyörű volt a Hold, de a leglátványosabbról lemaradtunk

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Néha felhők takarták a Holdat éjszaka, míg az égi jelenségek egyik legkülönlegesebbje nem „ért el” hozzánk.

A Föld-Hold-Nap együttállásában körülbelül másfél évszázadonként jön össze olyan állapot, mint amilyen a mögöttünk lévő napon és éjszaka történt. Huszonnégy órán belül volt holdtölte, szuperhold, kékhold és teljes holdfogyatkozás. A leglátványosabb részből, a teljes holdfogyatkozásból Magyarország teljesen kimaradt. Azt az amerikaiak, illetve Ázsia keleti részén élők élvezhették – tudtuk meg Szabó Gergelytől, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusától. Elmondta azt is, hogy az említett jelenségek közel egyidejű jelenlétét nem kevesen kicsit túlmisztifikálják.

Nagyobb, fényesebb

Hogy mi is történt a Nap, a Hold és Föld együttállásában az elmúlt napon? Ebben Szabó Gergely lesz a segítségünkre.

Holdtölte nagyjából négyhetente következik be. Ilyenkor az „égi kísérőnk” Föld felé néző oldalát világítja meg a Nap.

Szuperhold Kairóból nézve | Fotó: AFP / Mohamed Elshahed

A szuperhold már ritkább jelenség. Van olyan év, amikor egyáltalán nincs, máskor évente több is lehet. A Hold ellipszis alakú pályán kering a Föld körül. A legtávolabb 405 ezer kilométerre, a legközelebb 355 ezer kilométerre van bolygónktól. Szuperholdról akkor beszélünk, ha holdtölte a földközeli állapotában van. Ilyenkor a legkisebb méreténél körülbelül 14 százalékkal nagyobbnak és mintegy 10 százalékkal fényesebbnek látszik a Hold.

Fényszórás és fénytörés

Kék hold átlagosan két-három évente van. Az elnevezés azonban teljesen megtévesztő, hiszen semmi köze a kék színhez.

Sokkal inkább az óangol nyelvben előforduló belewe moon, azaz csalóhold kifejezéssel rokonítható. „Csaló”, mert most, ellentétben a normál állapottal, amikor egy naptári hónapban egy holdtölte van, most, januárban kettő is előfordult. Ilyen pedig két-két és fél évente szokott előfordulni.

A holdfogyatkozás is viszonylag gyakori. Ez a Nap-Föld-Hold egy síkban állásakor alakul ki. A Föld eltakarja a fényt a Hold elől, a Holdra vetül a Föld árnyéka. Ez a légköri fényszórás és fénytörés miatt barnás-vöröses színűvé változtatja a teljes fényében tündöklő Holdat. Most azonban a holdfogyatkozásból semmit sem láthattunk, mert mire nálunk „felkelt” a Hold, lényegében már véget is ért a holdfogyatkozás.

HBN–KZS

[related-post post_id="3752298"]