Saját házukban is árusíthatnak

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Célszerű az ingóság adásvételéről szerződést készíteni, amely a legfontosabb információkat tartalmazza.

A világháló sok lehetőséget hordoz magában, amit sokan ki is használnak. Egyre többen hirdetik meg például a kinőtt, megunt holmijaikat eladásra az interneten, azonban néhányan nem tudják, hogy ezzel akár bajba is sodorhatják magukat. Jogászt kérdeztünk a témával kapcsolatban, aki beszámolt lapunknak arról, hogy milyen szabályokat kell betartanunk, ha interneten árusítást folytatunk.

Megtudakoltuk ugyanakkor azt is, hogy milyen mértékű pénzbüntetést róhatnak ki ránk, amennyiben nem teszünk eleget az érvényes jogszabályoknak. Abban az esetben, ha magánszemély nem üzletszerűen, hanem eseti jelleggel árusítja az ingóságait (például a feleslegessé vált ingóságait kívánja eladni), akkor egyszerű, viszonylag kedvező adózási szabályoknak kell megfelelnie. Ha azonban üzletszerűség, illetve tartósság/rendszeresség is felmerül, akkor az áfa-törvény alapján áfa-alanyiság merül fel. Ingó értékesítése esetén az abból származó jövedelem után kell adózni – kezdte lapunk tájékoztatását a szakember.

A szakértő elmondta továbbá, hogy abban az esetben nem kell adót fizetni, ha az ingó vagyontárgyak eladása után a befolyt összeg nem haladja meg az évi 30 ezer forintnyi bevételt. Valamint nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a hozam az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

Adásvételi szerződés

Az ügyvédtől megtudhattuk, főszabály szerint magánszemély szabadon hirdetheti dolgait az interneten eladás céljából, természetesen ide nem értve azon dolgokat, amik megszerzése, birtoklása engedélyhez kötött. – Az ingóságot eladásra internetes felületen kínáló magánszemély szabadon határozhatja meg az ingó eladásának a helyét, így az lehet akár a saját családi háza. Nem kötelező, de célszerű az ingóság adásvételéről szerződést készíteni, amely a legalább a legfontosabb információkat tartalmazza – tette hozzá.

Általános bírságszabály

A magánszemély által nem üzletszerűen értékesített ingók esetében az említett szabályok alapján megállapított összegű jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában önálló tevékenységből származó jövedelemként be kell vallania. Majd annak a kedvezményes küszöböt meghaladó értéke után az általános 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell megfizetni. Ha valaki jogellenesen jár el, nagyobb összeget is követelhetnek tőle.

– Az általános bírságszabály értelmében természetes személy adózót a vonatkozó jogszabályok által megállapított adókötelezettségei (adóbevallás elkészítése, benyújtása, adó megfizetése) megszegése miatt legfeljebb 200 ezer forint összegű mulasztási bírsággal sújtható. E körben adókötelezettségnek minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalmú vagy késedelmes teljesítése, a teljesítés elmulasztása is.

Fontos szabály, hogy ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg. Emellett bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Az önellenőrzés jogkövetkezményeként a személy mentesülhet a bírság kiszabása alól.

- Nagy Emese -

Házkutatási parancs

A szakember végül elmondta, ha valaki nem a jogszabályoknak megfelelően jár el, akkor bejelentés alapján vagy hivatalból hatósági eljárás indulhat a magánszemély ellen. Az eljárásnak a tárgya lesz annak megállapítása, hogy magánszemély magatartása valóban beleütközött-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekbe. Bizonyos eljárás cselekmények (házkutatás, előállítás, szemle) jellegüknél fogva az eljárás alá vont személy otthonában történnek, azonban ezen eljárási cselekményekre nem minden eljárásban kerül szükségszerűen sor.