Magyarország

2018.12.19. 11:17

Mi lesz veled, éghajlat?

Debrecen - Az időjós szkeptikus volt, de harminc év tapasztalata alapján belátta, a felmelegedés valódi probléma.

Debrecen - Az időjós szkeptikus volt, de harminc év tapasztalata alapján belátta, a felmelegedés valódi probléma.

A klímaváltozás témája világszerte az érdeklődés középpontjában áll. Éghajlatváltozás történik-e vagy csak éghajlat-ingadozás? Mennyiben okolható az egyre növekvő emberi beavatkozás? Előrejelezhetőek-e a változások? Milyen kapcsolat van a globális és a regionális változások között? Ilyen kérdésekre kereste a választ Németh Lajos meteorológus a VOKE Egyetértés Művelődési Központban tartott előadásában a közelmúltban.

Úrrá lehetünk ezen?

Az eseményt az Örösi Pál Zoltán Méhész Egyesület szervezte, s mint azt a meteorológus elmondta, országszerte sok méhésznek tart előadásokat, mert a kis rovarokat súlyosan érintik a globális felmelegedés hatásai, a szakemberek tájékozódni akarnak a jövőt illetően. Németh Lajos hangsúlyozta, ő meteorológus, nem klímakutató, így a hosszú távú, akár évszázados előrejelzések kívül esnek a szakmáján. Ám arról beszámolt, hogy a következő években, évtizedekben mivel kecsegtetnek a Kárpát-medence időjárási modelljei. A szakember szerint nem sok jóval. – Napjainkban az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbá váltak nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Kalifornia történetének legnagyobb tűzvésze, az Olaszországot sújtó, több tucat halálos áldozatot követelő viharok és árvizek mellett azt is észre kell vennünk, hogy hazánkban november 12-én a déli megyékben 23 fokot mértek, majd az ország nyugati felében egy hét múlva havazott. Ezek a jelenségek nem csak az embereket érintik, hanem a növény- és az állatvilágot is. – Németh Lajos saját bevallása szerint alapvetően optimista ember, de az elmúlt három-négy évtizedben földünk légkörével, a hőmérséklettel történteket, a jégtakaró összezsugorodását, a gleccserek eltűnését, az aszályokat nagyon riasztó jelnek tartja.

Fotó: Derencsényi István

– Mindez azt mondatja velem, hogy a 24. órában vagyunk. Nem tudom, hogy úrrá lehetünk-e az elkezdődött változásokon – jelentette ki. Németh Lajos azt is elmondta, ő maga sokáig nem hitt az éghajlatváltozásban, hiszen az éghajlat a múltban is ingadozott. Ezt illusztrálandó Réthly Antal meteorológus Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című háromkötetes művéből idézett.

Tendencia, nem ingadozás

Az elmúlt három-négy évtizedben döntő változások zajlottak le a világ időjárásában. Idén olyan heteket, hónapokat éltünk meg az év második felében, amelyekre emberemlékezet óta nem volt példa. A melegedés most már egyértelmű, tagadhatatlan”

– mondta Németh Lajos meteorológus az előadáson.

A hazai helyzetről szólva elmondta, az éghajlati modellek tanulsága alapján nehezen elképzelhető, hogy négy évszakunk megmarad. Németh Lajos szerint mediterrán irányba tolódik a klímánk, két évszak lesz, nyáron az aszályok mellett a viharok, jégesők és a 35–40 fokos forróság lesz jellemző. Az éves csapadékmennyiség nem fog változni, de az eloszlása máshogyan alakul. A hosszan tartó száraz időszakok után egyszerre eshet majd kéthavi mennyiség, ami inkább rombol, mint hasznosulna. Mint mondta, a mezőgazdasági termelést teljesen új alapokra kell helyezni, mert öntözés nélkül az évszázados művelési formák, a hagyományosan magyar termények nem maradhatnak fenn. A tél enyhébb, csapadékosabb lehet, aminek örülhet, aki csak a gázszámlára gondol, ám a növényzet, az állatvilág nem erre rendezkedett be, az evolúció nem képes ilyen mértékben gyorsulni.

– Én nem magamért küzdök, és nem is riogatni akarok. Azt szeretném, ha a Földünkön olyan maradna az éghajlat, hogy az unokáim unokái is biztonságban élhessenek – zárta szavait Németh Lajos.

PtkI


Bekövetkezett a „kis jégkorszak”

Mindig voltak melegedési szakaszok, amelyek egy ponton tetőztek, azután jött a lehűlés. A XV. században hazánkban volt egy „kis jégkorszak”. Mindenki ismeri Hunyadi Mátyás megválasztásának történetét: a Duna jegén kiáltották ki királynak. Ez a valóságon alapul, azokban az években olyan hideg és hosszú telek voltak, hogy a folyamot négy hónapig jég borította. Németh Lajos meteorológus elmondta, ezekben az időkben a Temze és az Adriai-tenger északi része is befagyott.


[related-post post_id="4027905"]

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!