Manapság már nem számít kuriózumnak a tetoválás

Debrecen - Meg lehet botránkozni a tetkón, azonban ahhoz nem fér kétség, hogy egyre többen „varratnak” magukra.

Apró felirat a csuklón, rózsa a kézfejen, nonfiguratív minták az alkaron, arckép a mellkason, pillangó a vádlin – a téma majdhogynem mindegy, a testrész pedig választás és merészség kérdése.

A tetoválás nem új keletű dolog, koronként és kultúránkét eltérő jelentéstartalmat hordoz. Beszélhetünk vallási tetoválásról, Indiában például a nehéz időszak átvészelését segíti, van, ahol az ellenfél elrettentése a cél, vagy éppen a tiltakozás kifejezésének módja. Ahogyan a jelentéstartalom, a kulturális megítélés, úgy a tetoválás technikája is változott, elég, ha csak az elmúlt évtizedekre gondolunk vissza, az elektromos tetoválógépek fejlődésére.

Lukács János, „Lucky” húsz éve tetovál, így munkáját végigkísérte az elmúlt évtizedek technikai fejlődése.

– Kezdetekben Magyarországon szinte mindenki, mikor elkezdett tetoválni, házilagosan készített gépeket használt, mert máshoz nem nagyon lehetett még hozzájutni. Ettől függetlenül a fejlett Nyugaton már rég stúdiókban dolgoztak, rendes tekercses gépeket használtak. Ezek az első szárny­próbálgatások voltak, kevesen mondhatják el magukról azt, hogy stúdióban kezdtek el tetoválni. A ’90-es évek végén Debrecenben talán két szalon volt, nem volt ez annyira elérhető, nyitott dolog – kezdtük a beszélgetést a rutinos tetoválóval.

A tekercses gépeket, melyek megszakításos elv alapján rezgést produkálnak, idővel felváltották a forgómotoros gépek.

– Szoktunk azon nevetni, hogy visszatérünk az alapokhoz. A manapság használt tetoválógépek a régi walkmanmotoros technológián alapulnak. Egy kis motor van a készülékben, ennek a motornak a forgó mozgását alakítja át egy excenteres csapágyazott rendszer egyenes irányú mozgássá. Ezen az elven működtek a régi, egyszerű, házilagosan elkészített tetoválógépek is – beszélt Lucky a technikai fejlődés útjáról.

Egyszer használatos tűk

A forgómotoros tetoválógépek sokkal könnyebbek, mint az elődjeik, valamint a használatuk is jóval kényelmesebb. Továbbá nem elhanyagolandó szempont, hogy higiénikusabbak is. Minden eszközt – a tűket, a modulokat –, ami vérrel, vagy bőrrel érintkezik, használat után kidobnak.

– Az új tűk teljesen steril csomagolásban vannak használat előtt. Munka közben, amikor nem használjuk, akkor pedig nem kell attól félnem, hogy megszúrom magam, mert a tűk egy elég erős visszahúzott állapotban vannak a hegyben.

Mivel ez zárt rendszer, nem kell azzal foglalkoznom, hogy tisztán tartsam, mert használat után egyszerűen kidobom. Ez teljes mértékben garancia arra, hogy egyik emberről ne tudjunk átvinni a másikra vírusokat vagy bakteriális fertőzéseket.”

Színtartóbb festékek

Egy kisebb iparág fejlődött a tetoválóeszközök, festékek gyártása köré, ennek eredményeként gondosan kifejlesztett alapanyagok állnak a tetoválók rendelkezésére. A nagyobb márkák például évente dobják piacra az újabbnál újabb festékszetteket, alapanyagokat vagy a munka folyamán használt egyéb eszközöket. Ennek következtében a ma használt festékek jóval színtartóbbak, mint az évekkel ezelőtt használatosak.

– Manapság ha bedolgozok egy sárgát a bőrbe, az ugyanolyan sárga két év múlva is a jelenlegi állás szerint. A régi festékeket nehezebben lehetett bedolgozni, nem voltak színtartóak. A színpaletta is változott, manapság minden szín létezik. Régen nagyon kevés volt a sötét árnyalat, nagyon nehéz volt sötétbordót, sötétbarnát beszerezni, inkább világosabb pigmentekből álltak a színek – mondta Lucky.

Az UV-sugárzás, a napsugárzás káros hatású a tetoválásokra, mint minden más anyagra, elég ha csak az autó fényezésére gondolunk. A tetoválófestékeknél márkánként órára pontosan meg van határozva, hogy mennyi intenzív napsugárzás után kezdenek el lebomlani a pigmentek.

– Aki nagyobb felületű tetoválást készíttet, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ha a tetoválás elkészült, és szeretné azt, hogy hosszan, tartósan viselje magán, az első számú ellenség mindig a napfény és a szolárium lesz. Ettől a két dologtól kell óvni, erre is megvannak a megfelelő módszerek, valamilyen magasabb faktorszámú fényvédő krémet szoktunk ajánlani, bár már lehet kapni speciálisan tetoválásokhoz készült termékeket – sorolta Lucky, hogyan csökkenthető a fakulás.

Körülbelül 80–100 óra intenzív UV-sugárzás után kezdhetnek a festékszemcsék lebomlani.

– Mivel ezek speciálisan kikevert, több komponensű festékek, amelyek akár öt-hat szín felhasználásával is készülhetnek, különböző intervallumban kezdenek el lebomlani. Ez eredményezheti azt, hogy egy-két év elteltével, ha valaki nagyon napoztatja a bőrét, mondjuk egy kék kezd eltolódni, hiszen a benne lévő alkotóelemek nem egyformán bomlanak le.

Talán még ennél is lesz jobb

Rengeteg olyan terméket dobtak már piacra, ami segíti a tetoválók munkáját, elég csak azokra a krémekre, vajakra gondolnunk, melyek a bőr tűrőképességét javítják, vagy az utókezelést segítik.

– Ha az ember technikailag felkészült, művészileg pedig megvan hozzá a tehetsége, akkor jelenleg a festékek, az eszközök lehetővé teszik azt, hogy egy jó minőségű bőrön a képet úgy tudjuk megvalósítani, mint az papíron jelen van. Erre mondta az egyik kolléga, hogy szerinte még mindig van benne valami.

Tíz évvel ezelőtt is azt mondtuk, hogy ez már súrolja a határokat, most pedig itt vagyunk 2018-ban, már másabb dolgokat lehet megoldani.”

Manapság már nem kuriózum

Lukács János annak idején azért választotta a tetováló szakmát, mert nem tudta máshol kamatoztatni a rajztudását. Meglátása szerint ma már egyéb szempontok is közrejátszanak abban, hogy valaki tetoválónak áll.

– Manapság a különböző reality-műsorokból a fiatalok azt látják, hogy ez divatszakma. A ’90-es évek végén, a 2000-es év elején egy új barátnő családjánál rendesen titkolni kellett, mivel foglalkozom, pedig akkor már stúdiónk volt Hajdúszoboszlón. Mára divatszakma lett, anyukák, apukák keresnek meg bennünket, hogy segítsünk a gyerekeiknek abban, hogyan induljanak el ezen az úton. Biztos, hogy most is van, aki szívvel-lélekkel szeretné ezt csinálni, és meg is van hozzá a tudás­alapja, de azt láttam az elmúlt években, hogy sokan gondolják, ebből jobban meg lehet élni. Ez azt eredményezi, hogy nagyon sokan dolgoznak otthon háznál, ellenőrizetlen körülmények között. Ez mindig megvolt, csak nem ilyen nagy mértékben, mint most.

Debrecenben igen összetartó tetoválóközösség alakult ki szakmán belül, olykor beülnek egymáshoz egy-egy napra dolgozni, ilyenkor természetesen szakmai eszmecsere is zajlik. Luckyval arról is beszélgettünk, mennyire trendi ma Magyarországon varratni.

Úgy gondolom, ma már a tetoválás nemcsak egy szubkultúra kis szegmensére jellemző, hanem elfogadottá vált. A tetoválás már nem számít kuriózumnak, inkább csak az azon belül lévő különböző alkotások. Szerintem manapság ha kimegy egy strandra az ember, kevesebb ott a tetoválással nem rendelkező ember, mint a tetovált.”

Korábban megfigyelhető volt, hogy aki tetoválásra adta a fejét, először valamilyen kisebb mintát választott, hogy megnézze, hogyan működik ez, tud-e vele együtt élni. Mára azonban a tetoválóművész szerint, aki élete első tetoválását csináltatja, az is szemrebbenés nélkül vállal akár egy egész karos mintát is – bár ez természetesen egyénfüggő, és ugyanúgy megmaradtak az apróbb rajzok is.

Miért tetováltatunk?

Egyre elterjedtebb és elfogadott az, ha valakinek tetoválás tarkítja a bőrét. Az okok azonban eltérőek lehetnek. Dr. Eszenyei Zsuzsanna Gyöngy pszichológus segítségével kerestünk a választ arra, miért döntenek az emberek a „varratás” mellett.

– A tetováltatás hátterében többféle motiváció is húzódhat. Jellemző, hogy valamilyen csoporthoz tartozást szeretnének jelezni vele, például focicsapathoz, szubkultúrához, de gyakori az is, hogy épp az egyéniségüket szeretnék kifejezni a tetováltatók. Előfordul, hogy utóbbit valamilyen krízishelyzet idézi elő. Bántalmazott nők körében gyakori, hogy egy meglévő sérülésre vagy annak helyére tetováltatnak, ezáltal új jelentést adva a sebeknek, és átvéve fölöttük a kontrollt. Így akár megküzdési módként is értelmezhető egy tetoválás – mondta a pszichológus.

Függőség is lehet

Az egyik hazai metalegyüttes, a Blind Myself énekli meg nekünk, hogy „tetovált vagyok, nem rosszéletű”. Bár egyre elfogadottabbak a tetoválások, talán még ma is találkozhatunk olyan emberekkel, akik valamiféle negatív jelentéstartalmat tulajdonítanak nekik.

Arról általánosságban nehéz véleményt mondani, mit üzenhet egy tetoválás. Egyrészt, lehet a valahová tartozás jelképe, de mint az egyéniség kifejezésmódja, vagy a sérülésekkel való megküzdés, csak az egyén szintjén határozható meg, hogy pontosan mi az üzenet.”

Hogy valaki kisebb vagy jelentősen nagyobb tetoválást választ-e, az esetleg árulkodhat a személy konvenciókhoz való alkalmazkodási igényének mértékéről. Azonban valószínű, hogy addiktív jelenség is tetten érhető a nagyobb kiterjedésű tetoválások esetén, így egy apró feliratból, motívumból akár egy egész testrészt takaró alkotás is kerekedhet – vélekedett a pszichológus.

- Kiss Dóra -