Nem csak a melanoma jelenthet veszélyt: szakszerűen a bőrdaganatról

Debrecen - Különösen érdemes odafigyelni azokra az anyajegyekre, melyek gyermekkor óta megvannak és hosszan mechanikai behatásnak (pl. ruhapánt, táska, munkaeszköz) vannak kitéve, hiszen ezek színbeli és formabeli változásai szembetűnőbbek – mondta el lapunknak dr. Emri Gabriella bőrgyógyász, aki a bőrdaganatok veszélyeire hívta fel a figyelmet.

– A bőr leggyakoribb hámsejt eredetű rosszindulatú daganata a basalioma, mely kialakulásának valószínűsége körülbelül 30 százalék, illetve a férfiak gyakrabban érintettek, mint a nők. Ha valakinek volt basaliomája, feltételezhető, hogy újabb is keletkezik, elsősorban a napfénynek kitett bőrfelszíneken, a fejen, a vállakon és a háton – kezdte dr. Emri Gabriella bőrgyógyász.

Elmondta, a betegség két formában ismerhető meg leggyakrabban, az egyik halvány rózsaszínes, gyöngyházszerűen fénylő, felszínből előemelkedő, néhány milliméteres elváltozás, ami általában lassan növekszik. A növekedéssel együtt később egy fénylő, előemelkedő szegélyű sebbé alakul. Másik gyakori formája a bőr felszínéből nem kiemelkedő, rózsaszínes folt, aminek a felszíne lehet hámló vagy pörkös. A basalioma sebészi eltávolítással több mint 90 százalékban gyógyítható.

Összefüggés a napfénnyel

Megtudtuk azt is, hogy a bőr másik gyakori, de a basaliománál azért jóval ritkább hám eredetű rákja a laphámkarcinoma. Ez a daganat lépcsőzetesen alakul ki, először csak egy rákmegelőző „bőrhiba” látható, ami leggyakrabban (barnás) piros és érdes felszínű, több-kevesebb fehér-sárga hámlást mutató 0,5-1 centiméteres bőrelváltozás (aktinikus keratózis).

– Ez még nem tartalmaz valódi ráksejteket, de ennek talaján idővel kialakulhat valódi bőrrák, amit a növekedés, vastagodás, kisebesedés, vérzés jelez. Az aktinikus keratózisok kezelhetők műtét nélkül, de a laphámrák műtéti eltávolítást igényel. Ez az esetek többségében itt is gyógyulást eredményez, ám itt már esélye van a ráksejtek nyirokúton át történő terjedésének. Ez a típus mutat legerősebb összefüggést az életünk során összeadódó napfényhatással, 70 éves kor felett válik gyakoribbá. A betegek bőre általában egyéb jeleit is mutatja a bőr ultraibolya sugárzás (UV) okozta öregedésének, mély ráncokat, érdes fehéres-sárgás bőrfelszínt, szabálytalan pigment-foltokat. A laphámrák kialakulásának esélye fényvédelem alkalmazásával csökkenthető még akkor is, ha a daganatmegelőző elváltozások a bőrön már jelen vannak – mondta a szakember.

Az anyajegyek színe és formája

Emri Gabriella beszélt a bőr festéksejtjeiből kiinduló rossz­indulatú bőrdaganatról, a melanomáról is. – Ennek előfordulása jóval ritkább, mint a hámsejt eredetű bőrrákoké, régiónkban évente körülbelül húsz új eset van 100 ezer főre számítva, ám áttétképző hajlama miatt ez az egyik legrettegettebb daganatféleség. Az esetek csaknem 80 százaléka azonban nem képez áttétet, műtéti eltávolítással gyógyítható. Melanoma tekintetében a leginkább érintett korosztály az 50-60 éveseké, de, mint a basaliománál, genetikai hajlam esetén már jóval korábban, 20-40 éves korban is előfordul. Megjelenésében legtöbbször egy szabálytalan formájú, többszínű (világos- és sötétbarna, fekete, vörös, fehér, kék, szürke kombinációi), újonnan keletkezett anyajegynek látszik, ami azonban másképpen néz ki, mint a meglévő többi anyajegy, illetve változik a széle, alakja, színe.

A régebb óta meglévő anyajegy színbeli, formabeli változása is figyelemfelhívó, különösen érdemes odafigyelni azokra az anyajegyekre, melyek gyermekkor óta megvannak és hosszan mechanikai behatásnak (pl. ruhapánt, táska, munkaeszköz) vannak kitéve”

– hangsúlyozta a bőrgyógyász.

Veszélyeket rejt a szolárium

– Ismerünk bőrrák kialakulására hajlamosító géneltéréseket, de ezek a tényezők sajnos túl összetettek ahhoz, hogy a daganat kialakulására való egyéni érzékenységet például egy génteszt ki tudná zárni. Kimutatható géneltérést sem tudunk ma még befolyásolni abból a célból, hogy megelőzzük a bőrrák létrejöttét, ezért fontos, a másik rizikótényező is, a bőrünket érő UV-sugárzás mértékét kontrolláljuk. Bár teljesen igaz, hogy vannak bőrdaganatok, főleg a melanomák között, amelyek nem vezethetők vissza a napozásra, a napfény mégis olyan oki tényező, ami a bőrdaganatok többségében tetten érhető – mondta a szakember.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy érdemes megfogadni a megelőzés szempontjából a fényvédelmi tanácsokat. Tehát, kerüljük a napot az intenzív UVB sugárzás óráiban (nyáron 11–15 óra között), hosszabb szabadtéri tartózkodás (pl. munka, sportolás) esetén viseljünk kalapot, UV védelemmel ellátott napszemüveget, pólót, és fényvédőkrémet (érzékenységtől függően 15, 30 vagy 50+ fényvédő faktort, UVA védelmet is biztosító készítményeket). Ne feledjük, gyengítheti a daganat elleni védelmi rendszert az is, ha az immunvédekezést gyengítő gyógyszereket kell szedni, pl. szerv-transzplantáció után vagy krónikus gyulladásos megbetegedés esetén.

– A szolárium UV-sugárzása (függetlenül a szolárium típusától) és a gyermekkori, fiatalkori intenzív napozás vagy napon végzett munka, jelentős rizikótényezői a bármely életkorban megjelenő rosszindulatú bőrdaganatoknak.

Fontos tudni, hogy az UV-fény nem azonnal okoz bőrdaganatot, hanem akár 20-30 évvel később. A szolárium-használat ugyanakkor a fiatalkorban jelentkező basalioma és melanoma hátterében gyakran kiderül”

– fűzte hozzá dr. Emri Gabriella.

Figyeljünk oda jobban egymás bőrére!

A bőrgyógyász ismertette, a logikus óvintézkedésnek az egészségtudatosan élő emberek számára az tűnik, hogy rábízzuk egy megbízható orvosra a bőrünket, aki rendszeresen áttekinti a pigmentfoltokat. Világszerte voltak erre vizsgálatok, hogy vajon ez a fajta általános szűrés csökkenti-e a bőrrákkal kapcsolatos megbetegedések okozta terheket. Kiderült, hogy sajnos ez sem jelent a problémára megoldást, mert túl kicsi a valószínűsége annak, hogy egy adott időpontban végzett, megvalósítható számú betegvizsgálat során a szűrésre jelentkezők között felismerjék a melanomát, sőt a kapacitás végessége miatt éppenséggel csökken a segítségadó orvos és a szükségben lévő beteg találkozásának esélye. – Erre az irányított szűrővizsgálat lehet a megoldás, aminek viszont egy szélesebb közösség tudatos részvételével kell szerveződnie.

Első lépésként azt mondanám, a bőrünkre, családtagjaink bőrére figyeljünk oda. Egy-egy fénykép elkészítése például a hátról, végtagokról, amin az anyajegyek látszanak, sokat segíthet, hogy észrevegyük az új vagy változó anyajegyet.”

Gyanús bőreltérés esetén érdemes megkérdezni a háziorvost vagy a területileg illetékes bőrgyógyászt.

- Szilágyi Zsófia -

[related-post post_id="3978472"]