Talán megtaláltuk végre a turulunkat

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Előbb a szakállas keselyűt, majd a kerecsen­sólymot, újabban az altaji kerecsent tartják a turulmadárnak.

Nincs még egy madár szerte a Kárpát-medence magyarlakta településein, melynek annyi emlékművet állítottak, mint a turulnak. Csak Magyarország csaknem kétszáz településén van turulszobor. Ami érthető is, hiszen a magyarok honfoglalás előtti időszakában kiemelt szerep jutott ennek a madárnak. Gondoljunk csak Álmos édesanyjának, Emesének az álmára, amikor megjelent egy turul, és tudatta az asszonnyal, hogy fiúgyermeket fog szülni.

Vagy egy másik legenda szerint, a magyarok legelésző állatait ragadozó madarak támadták meg, s a rohamnak a turul megjelenése vetett véget azzal, hogy megölte az egyik sast, mire a támadók szétszéledtek. Érdekesség a honfoglalásban, hogy a magyarok csak addig terjeszkedtek a Kárpát-medencében, ameddig a turulként ismert kerecsensólyom fészkel.

Majdnem kipusztult nálunk

Egészen a Hortobágyig mentünk, hogy a turulmadár nyomára bukkanjunk, merthogy a Hortobágyi Madárkórházban ápolnak egy kerecsensólymot. Ez az állat napjaink legelfogadottabb elmélete szerint a turulmadár.

– Egy tanyáról hozták be a legyengült kerecsent, és a vizsgálaton különösebb betegséget nem állapítottunk meg, minden bizonnyal áram­ütés érhette. Ennek megfelelő kezeléseket kapott, most már jó erőben van, és ha a röpdében bizonyítani tudja, hogy a táplálékát meg tudja szerezni, és azt meg is tudja tartani, akkor szabadon engedjük – beszélt a kerecsen történetéről Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője.

Tőle tudjuk azt is, hogy a kerecsen tyúk nagyságú, 70–120 centiméter szárnyfesztávolságú, 80–150 dekagramm súlyú ragadozó madár, mely leginkább rágcsálókkal, galambokkal vagy énekesmadarakkal táplálkozik. Az 1970-es években majdnem eltűnt Magyarországról, csupán néhány pár fészkelt már, majd a fokozott védelem hatására – az eszmei értéke egymillió forint – 2010-re mintegy 300 költőpárra emelkedett a számuk.

Az utóbbi években azonban az állomány szinte összeomlott, alig 50 pár van csak. Ennek oka az is lehet, hogy a vándorsólyom jószerivel elfoglalja a kerecsensólymok fészkét.

Mindig nemesebb

– A millenniumi készülődésben vetődött fel, hogy meg kellene találni a turulmadarat, és erre a feladatra akkor a kor nagy természettudósát, Herman Ottót kérték fel – elevenítette fel a turulkeresés történetét Déri János. – Herman Ottó a korabeli ábrázolások, valamint a madár nagysága alapján az akkor még Erdélyben fészkelő szakállas saskeselyűt mondta ki turulmadárnak. Tatabányán Európa leghatalmasabb madárszobra, a 14 méter szárny­távolságú turul­emlékmű is ez alapján készült. Tény, impozáns madár a szakállas saskeselyű, de mégiscsak dögevő, és mint ilyen, nem lehet a magyarok totemmadara – érveltek már akkor ellene. De nemcsak ez volt a probléma, hanem az is, hogy az Emese és Álmos korát több száz évvel megelőző szkíta sírokból előkerült turulábrázolások sem nagyon hasonlítottak a keselyűre. Leginkább a szeme, a bóbitája és a fejállása nem. Ugyanakkor a nagyszentmiklósi kincsek között lévő turul csőre merőben eltér a Herman Ottó által megtalált turulétól. Egyértelműen látszik, hogy az egy sólyomnak a csőre. Mégpedig a kerecsensólyomé! Lehetett volna akár vándorsólyom is, ám az sokkal nagyobb területen terjedt el.

– Az elmúlt években azonban megdőlni látszik a kerecsensólyom turulmadár volta – folytatja a Hortobágyi Madárkórház igazgatója. – Ennek az az oka, hogy többek szerint egy fejedelmi madár mégsem lehet egy tömegmadár, még akkor sem, ha az elterjedési területének a határa éppen a Kisalföld nyugati része. Az érvek között szerepel, hogy lennie kell egy sólyomfajnak vagy -alfajnak, ami küllemében hasonlít a kerecsenhez, ám annál ritkább, nemesebb.

Így esett a választás az altaji kerecsenre, ami nálunk egyáltalán nem található, hiszen tőlünk több ezer kilométerre, az Altaj- és a Szaján-hegységben él. A mi kerecsenünknél körülbelül kétszer akkora madár annyira ritka, hogy eddig alig-alig került elő példánya.

Akár antilopot is megállít

– A kerecsennel egyébként nagyon régóta vadásznak, és nemcsak Európában, hanem az arab világban is. A kerecsensólymot rá lehet venni olyan zsákmány elfogására, amit egyébként természetes körülményeket között nem akarna. Akár antilopot is meg tud állítani azzal, hogy a karmaival belefog a fejébe. Fiókákat visznek ki az arab országokba, ám ott nem a magyar kerecsensólymok a keresettek, mert a nálunk élőknél máshol vannak nagyobbak is – tett egy kis kitérőt a turul legendájától Déri János.

- Kovács Zsolt -