A szexrobotoké a jövő! De tényleg! (18+)

Debrecen - Egy képzelt újságcikk 2067-ből. Ungvári Zsuzsanna írása.

HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

Kibernetika rovat

2067. április 6., hétfő

A 2010-es évek végén eleinte Ázsiában, majd Amerikában, később Európában is ugrásszerűen megnőtt a szexrobotok iránti kereslet. Néhány évtized alatt végül kialakult a kelet-európai piac is, majd szinte az egész bolygót behálózta az erotikus háztartási robotok tömeges elterjedése. A számítógépek, a mesterséges intelligencia és a műanyagipar folyamatos és szélsebes fejlődésének köszönhetően és persze a hatalmas kereslet hatására az életnagyságú szex-robotok gyártása tömegessé vált.

Az MI (mesterséges intelligencia) hétköznapi használatban való elterjedésével, aztán az MI telepítésével készült tökéletesen emberien beszélő és mozgó szexrobotok mindennapjaink részévé váltak, és úgy tűnik, mára már szinte teljesen ódivatúvá tették az udvarlás, illetve a romantika fogalmát.

A pszichológus-, szociológus és egyéb társadalomtudományi területen tevékenykedő elismert szaktekintélyek nem alaptalanul emelték fel hangjukat a szexrobotok ellen, a jelenség tömeges elterjedésének kezdetén. Emberi társadalmunk a közösségi média számtalan formájától már amúgy is jócskán megtépázott csökevényes interperszonális hálóját mára már szinte tejes egészében megsemmisítette a szexrobot-ipar.

Ugyanis ki ne akarna mai világunkban kötöttségektől mentes párkapcsolatot kialakítani? Ahol nincs féltékenység, nincsenek viták, nem számítanak az anyagiak?

Csakhogy jelen időben a mesterséges intelligencia további térhódításának köszönhetően a szexrobotokkal kapcsolatban felvetett új, eddig ismeretlen vitás ügyek előtérbe kerülése miatt revideálni szükséges a jog ide vonatkozó paragrafusait.

Tömeges igény jelentkezett a „szexrobot-társadalom” részéről (a fogalom: „szexrobot-társadalom” még csak néhány hónapja ütötte fel a fejét jogi portálokon), mely igény firtatni kezdte - mint mesterséges intelligencia birtokos, - a termék tulajdonjogát. A mesterséges intelligencia intelligenciaként történő elismerésével ugyanis kérdésessé válik, hogy a robottest birtokolja-e a mesterséges intelligenciát, vagy az MI a tulajdonosa e jogilag a szexrobot testnek? Az utóbbi eset bíróságon történő elfogadása esetében ugyanis az értelemmel bíró szexrobotnak joga van testét arra és akkor használnia, amikor azt ő meghatározza, illetve a szexuális és egyéb érintkezések a beleegyezése nélkül nem valósulhatnak meg.

Tekintve azonban, hogy e termékek (szexrobotok) megalkotásában (ha úgy tetszik világra jöttében) az őket megvásárló személynek jelentős szerepe van, jogi paradoxon alakulhat ki.

További jogi problémát vet fel a jelenleg Magyarországon, Budapesten zajló első olyan peres ügy, mely egy leselejtezett mesterséges intelligenciával rendelkező szexrobot és tulajdonosa közt keletkezett vitás ügy kapcsán került a magyar jogrend terítékére. A forgalomból kivonni tervezett (megunt) erotikus háztartási kibernetikus eszköz ugyanis beperelte korábbi tulajdonosát, mely szerint kártérítésre, lakhatásra, továbbá élete végéig tartó tápegység-karbantartásra tart igényt a magyar Országos Bírósági Hivatal (OBH) részére tökéletes jogi indoklással benyújtott „válási keresetében”.

A precedens értékű jogi procedúra eseményeiről következő lapszámainkban folyamatosan tájékoztatjuk a tisztelt Olvasóinkat.

Kendeházy Eduárd

cyber újságíró-szerkesztő

2067. április 6.

- Ungvári Zsuzsanna írása -

[related-post post_id="3944144"]