Mára hevesebbé váltak a jégesők is

Debrecen - Hatalmas károkat tud okozni a jégverés; az egész országban küzdenének ellene.

A Dunántúl három megyéjében már csaknem 30 éve működik az a jégkár­elhárító rendszer, melynek alapelvével megegyező, kicsit modernebb technológiájú rendszert fognak az egész országban kiépíteni. A JÉGER (jégkármérséklő-rendszer) várhatóan május elsejétől indul.

A gyümölcsökben pusztít

Azt, hogy a jégeső mekkora kárt okoz a mezőgazdaságban, csak becsülni lehet."

– Figyelembe vehetjük az elvert terület nagyságát vagy a pusztítás pénzbeni értékét, utóbbi azonban sokféle összeg lehet, attól függően, milyen módszertannal állapítjuk meg – mondta el érdeklődésünkre dr. Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézetének docense. – Az nyilvánvaló, hogy a kertészeti kultúrákban, gyümölcsösökben képes legnagyobb mértékben kárt tenni a jég, így valószínűleg Szabolcs megyében sokkal több veszteséget könyvelnek el miatta, mint mondjuk a jellemzően szántóföldi művelést folytató Hajdú-Biharban.

Nem sok növény maradt állva a kukoricatáblán a jégeső nyomán

– A szántóföldön gazdálkodók általában nem is kötnek biztosítást jégkárra. A kertészeteknél pedig gyakran előfordul, hogy kisebb jégverést be sem jelentenek, ha bejelentik, akkor nem fizeti ki a biztosító a teljes kárigényt; mindezek miatt sem lehet pontos számot meghatározni. Azt viszont elmondhatjuk a tapasztalatok alapján, hogy megyénk mezőgazdasági területének 10-15 százalékát éri jégeső minden évben – összegzett Apáti Ferenc.

Extremitások

Úgy véli, habár a globális klímaváltozás hatását egy-két évtized alapján nem lehet értékelni, az azért látszik, hogy az időjárás az extremitások irányába mozdult el. – A jégesők esetében ez azt jelenti, hogy hevesebbek, intenzívebbek. Talán nem gyakoribbak, mint régen, az igazi problémát az okozza, hogy míg 30-40 éve inkább meggy­szem nagyságú jég hullott, most jellemző a dió nagyságú, ami sokkal súlyosabb kárt képes okozni – mutatott rá a szakember.

Kifejtette: a zivatarfelhő kialakulásához meleg és vízpára kell, előbbi azért, hogy felemelje a légtömeget 8-10-12 kilométer magasságba, ahol már mínusz 40 fok körüli a hőmérséklet, és a víz jéggé fagy. Vannak zivatarfelhők, melyek szinte egy helyben állnak, míg össze nem omlanak, mások viszont 50-100-300 kilométert is képesek megtenni. Utóbbiak láncot is alkothatnak, ami a legrosszabb jégeső szempontjából, mert nagy területen, tartósan veszélyeztet.

Megyei tapasztalat

Hazánkat érintően ez rendszerint úgy történik, hogy délnyugat felől (Horvátország irányából) hideg légtömeg zúdul be a Kárpát-medencébe, ott beült meleg levegővel találkozik, s mivel a hideg levegő jóval sűrűbb, nehezebb, ahogy halad, emeli fel a meleget. Így zivatarlánc alakul ki, mondjuk Pécstől egészen Győrig vagy Nyíregyházáig; egy 10-20 kilométer széles, akár 300 kilométer hosszú sáv, amiben folyamatosan „gyártódnak le” a jégszemek. – Hogy a Debrecenre hullott jég hol alakult ki, azt nem tudni, de azért nem túl messze: általában 20-30 kilométernél tovább nem cipeli a felhő a jeget, ezen a távon összegyűlik benne annyi, hogy ki tudjon esni. Ez pedig azért jó hír, mert így az országot lefedő, megfelelő rácssűrűséget alkotó jégkárelhárító rendszerrel – a határvonaltól úgy 10 kilométernyi sávot leszámítva – hatékonyan tudunk védekezni – hangsúlyozta Apáti Ferenc. Hozzátette: az ezüst-jodid, melyet a Dunántúlon csaknem három évtizede használnak, nem veszélyes az egészségre, és környezeti kárt sem okoz.

Megyénkben szintén van tapasztalat a jégkárelhárításról. A derecskei Bold Agro Kft. almáskertjeinek védelmére öt éve telepített jégkárelhárító rendszert, bár az más elven működik, mint amit most országosan építenek ki. Szabó Viktor ügyvezető igazgató úgy véli, hatékony az általuk alkalmazott védekezés, de nehéz megmondani, mennyire, hiszen ahhoz tudni kellene, mekkora lenne a kár, ha nem működne.

A kamara felel a működtetésért

Az országos jégkármérséklő-rendszer (JÉGER) kiépítéséért és üzemeltetéséért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felel. Elnöke, Győrffy Balázs év eleji tájékoztatása szerint a szükséges 1,8 milliárd forintos forrást a köztestület a Vidékfejlesztési Programból nyerte el. Várhatóan 2018. május 1-től elindul az Európában első, teljes országot lefedő rendszer.

A mezőgazdaságban közel 50 milliárd forint termelési értéket fogunk megmenteni úgy, hogy mindez egy forint plusz befizetést sem igényel a gazdák részéről, hiszen a fenntartást a kárenyhítési alapba befizetett összeg fedezi majd"

– közölte a Kamara honlapján.

Már megkezdődött a manuális és automata generátorok, illetve a tároló kalodák gyártása, ezek várhatóan februártól kerülnek ki a védekezési pontokra. Az összes generátor kezelésére 843 főt keresett a kamara, a csaknem teljes személyzet oktatása hamarosan kezdődik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a napokban adta át azt a szuperszámítógépet, amely a JÉGER informatikai támogatását biztosítja majd.

Tetőt javítanak jégverés után: nemcsak a mezőgazdaságnak jelenthet segítséget az új rendszer

Győrffy Balázs megjegyezte, szeretnék arra ösztönözni a Magyarországgal szomszédos államokat, hogy maguk is építsenek ki ilyen rendszert vagy csatlakozzanak a miénkhez, hiszen a nagyobb területi lefedettség mindenkinek előnyös lenne. Ausztriából és Kárpátaljáról már volt érdeklődés a magyar rendszer iránt.

Ezüstös kristályok a jégszemek ellen

A három dunántúli megyében (Baranya, Somogy és Tolna) 1991 óta működő NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés honlapján részletesen leírja a rendszer működési elvét.

Eszerint a talajfelszínen működő generátorokkal rengeteg ezüst-jodid (AgI) kristályt gyártanak. Az AgI részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk.

A zivatarfelhők kialakulásuk, fejlődésük idején felszippantják a talajközeli meleg, párás levegőt, ebből nyerik energiájukat és a víztartalmuk döntő részét. Miközben „végigporszívózzák” az alattuk lévő területeket, az ezüst-jodid részecskék is a felhőbe jutnak. A felhőbe került AgI-kristályok (lévén kristályszerkezetük hasonló a jégéhez) elősegítik a túlhűlt vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében több jégszemkezdemény alakul ki, és ezek a természetes jégmagvakkal versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmaz­állapotú túlhűlt vízcseppecskéket. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé, ezért hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán jelentősen csökken méretük. Szerencsés esetben teljesen elolvadva, esőcseppekként érik el a talajt.

HBN–Szőke Tímea

[related-post post_id="3741728"]

[related-post post_id="3751883"]