Tovább él, aki többet tanult

Debrecen - Leghosszabb életre a közép-magyarországi lakosok, legrövidebbre az észak-magyarországiak számíthatnak.

Hazánk átlag alatti értékkel bír a születéskor, illetve 65 éves korban várható élettartam, az egészséges életévek, valamint az elkerülhető halálozásra vonatkozó kimeneti mutatók mindegyikét tekintve, azonban az orvos-beteg találkozások és fekvőbeteg-esetszámok értéke átlagon felüli – derül ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ egészségügyet értékelő jelentéséből. A tanulmány a 2013–15-ös időszakot öleli fel, s több közreműködővel arra vállalkozik, hogy a témáról keletkező nagy mennyiségű statisztikai adatokat rendszerezze.

Millió adatot összegez, de jelzi azokat a tényezőket is, amelyeket nem tudott vizsgálni. Így amikor például arra keresi a választ, hogy kinek hogyan érhetők el a szakellátások, azt nem tudja vizsgálni, hogy az adott területen milyen tömegközlekedési lehetőségek vannak. Ezen túl is azonban tanulságos, ezért érdemes elemeire bontva, még részletesebben is vizsgálni – ez későbbi cikkeink része lesz.

Egészségesen tovább

Általában Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia legrosszabb értékeket képviselő csoportjában helyezkedünk el, már ami a demográfiai mutatókat és a magas halandóságot jellemzi. A születéskor várható élettartamban 28 ország rangsorában a magyar férfiak a 24., a nők a 26. helyen állnak. 2014-ben a férfiak születéskor várható élettartama 72,2 a nőké 79,3 év volt. Kedvezőbbek és jelentősen javulóak viszont a pozícióink a születéskor egészségesen várható élettartam tekintetében, 2014-ben a férfiaké a 18., a nőké a 17. hely. Megyénket egyszer emeli ki név szerint a jelentés, amikor leírja, kedvező helyen szerepelünk négy, az aktív ellátást követő halálozással összefüggő indikátor tárgyalásakor: ez azt jelenti, hogy például csípőtáji műtétek, daganatkezelések után egészen jók vagyunk a gyógyulásban, nálunk hunynak el a legkevesebben a kezelésektől számított megadott időszakokig.

2014-ben a háztartások kiadásaik 5,5 százalékát fordították közvetlen egészségügyi kiadásokra – számolták ki. A háztartások 21,6 százalékára ez katasztrofális hatással volt, ugyanis a létfenntartási küszöb feletti kiadásaik legalább 40 százalékát közvetlen gyógyulásra költötték, így a szegénységi küszöb alá kerültek, vagy már eleve ott is álltak. A katasztrofális kiadásokat szenvedő háztartások részaránya 2014-ben Észak-Alföldön a legnagyobb (28,9) százalék.

Van igazság?

Az elérés és az igazságosság kérdéskörét is taglalják, amiből kiderül, hogy még mindig sokat nyom a latban az, hogy ki milyen körülmények között él, s milyen iskolai végzettséggel rendelkezik. Egy alapfokú végzettségű férfi várhatóan körülbelül 12 évvel él rövidebb ideig, mint egy felsőfokú végzettséggel rendelkező. A nőknél az iskolai végzettség 5,6 évvel magasabb várható élettartamot is eredményezhet. A csecsemőhalandóság például háromszor nagyobb volt a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező anyák körében, szemben a felsőfokú képzettségűekkel. Az egészségérzetben majdnem ekkora különbségek láthatók: a legfeljebb 8 általánost végzetteknél azok aránya, akik jónak vagy nagyon jónak tartják az egészségi állapotukat, fele, mint a felsőfokú végzettségűeknél.

Illusztráció: Pixabay

A császármetszések aránya Magyarországon meredeken emelkedő tendenciájú, 2015-ben 100 élveszülésre 38,7 császármetszés jutott (az EU-ban a legmagasabb!).

Durván sok

Ráadásul az összes császármetszés 82 százaléka alacsony kockázatú szüléseknél történik, s az arány 1990-es évek utáni meredek emelkedését nem követte a születés-szülés körüli halálozás jelentős csökkenése. És csak részben magyarázat erre a szülő nők átlagéletkorának folyamatos emelkedése...

A magyar társadalom el­öregedése közvetlenül érinti az egészségügyi rendszert és annak fenntarthatóságát – ez nem újdonság. Hiszen ha tovább élünk, több az idős, többe kerülünk, új kihívások elé áll a rendszer. A magyar társadalmon belül a 65 év felettieknek az aktív korú (15-64 éves) lakossághoz viszonyított aránya a kezdeti 24,4 százalékos értékről 2011 és 2014 között több, mint két százalékponttal emelkedett, és egyes számítások szerint 2050-re a fenti arány 47,3 százalékra módosulhat.

Földrajzi aránytalanságok

2009 és 2014 között a legtöbb egészségügyi ellátási formával kapcsolatban a jelentés szerint nőtt a lakosság elégedettsége, kivéve a fogorvosit és a kórházit. Az elérést illetően viszont súlyos földrajzi vagy társadalmi-gazdasági helyzet szerinti egyenlőtlenségei figyelhető meg. Problémát okozhatnak kistelepüléseken a betöltetlen orvosi körzetek, a betöltetlen védőnői állások. Az alapellátásban különösen, de az orvosok körében általánosan is jelentős problémát okoz az idősödés – a középgenerációban komoly létszámhiány mutatkozik.

A visegrádi országokkal összehasonlítva igen alacsony gépszám mellett működik a diagnosztikánk (MRI, CT). Közép-Magyarország és Dél-Dunántúl között több mint háromszoros eltérés van a várólistákat illetően, a leghosszabbak a szürkehályog-, a csípőprotézis- és a térdprotézisműtéteké.

A sürgősségi betegellátó osztályoktól számított elvi elérési időben, mind a mentők 15 percen belüli kiérkezésében megfigyelhető az észak-alföldi régió gyenge teljesítménye, ami ellátásszervezési problémákra hívhatja fel a figyelmet – értékel a tanulmány.

HBN–Barak Beáta

„Motor” csupán egy van

A leggyakoribb halálok a keringési rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozás volt (10 ezerből 74 fő), ezt követte a rosszindulatú daganatos betegségek csoportja (10 ezerből 34,9). A keringési rendszer betegségei közül az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás (37,9/10 ezer) önmagában megelőzte a rosszindulatú daganatok csoportját. Ebben a 26., a rossz­indulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban az EU-ban az utolsó helyen állunk. 2014-ben leggyakrabban a rosszindulatú daganatok és a keringési rendszer betegségei okoztak idő előtti, azaz a 65 éves kor előtti halálozást.