2017.06.19. 11:17
Lakások ezreit érintené a panelek visszabontása
Debrecen - Az építőmérnök nem ért egyet a Lázár János által bedobott visszabontás ötletével; városi legendákat cáfol.
Debrecen - Az építőmérnök nem ért egyet a Lázár János által bedobott visszabontás ötletével; városi legendákat cáfol.
Általános félreértés, hogy a panelházakat 50 évre építették, és már az élettartamuk végén járnak. Valójában még több évtizedig jók lehetnek – állította lapunknak a panelházak tervezett részbeni visszabontása, felújítása kapcsán Sándorné Göblyös Magdolna debreceni építőmérnök, tartószerkezeti tervező. Kifejtette: az építés idején az 50 év alatt azt értették, hogy addig kell kifogástalanul működniük, és nem azt, hogy aztán hirtelen megrepednek, összedőlnek. Eddig nem is volt velük komoly baj. Igaz – teszi hozzá –, tudomása szerint utoljára erre vonatkozó komoly vizsgálatot még a rendszerváltás előtt végeztek Debrecenben.
Robbanásnak, tűznek is ellenáll
A szakértő cáfolta azt a városi legendát is, mely szerint a paneleket összetartó acélkapcsok, „csomópontok” mostanra elrozsdásodtak, tönkrementek. Ezt az állítását arra alapozza, hogy a 90-es években Budapesten egy panelházban történt egy nagy robbanás, illetve Debrecenben a Fényes udvarban 2007-ben komoly tűz pusztított. Ennek ellenére egyik épületben sem keletkezett nagy szerkezeti kár, vagyis az ilyen hatásoknak jobban ellenállnak, mint a hagyományos, falazott technikával készült házak. – A panelek stabilabbak, mint némelyik ma épülő tégla társasház – jelentette ki.
Sándorné Göblyös Magdolna szerint a komolyabb gond az ilyen házakban alkalmazott gépészettel, például a vízvezetékkel, csatornákkal, elektromos kábelekkel, liftekkel mutatkozik. Ezek ugyanis tényleg elöregedtek mostanra, jó részüket ki kellene cserélni, ezek a beruházások viszont nagyon drágák.
A német példa követhető?
A német egyesülés után az egykori NDK területén rengeteg panelházat úgy tettek élhetővé, hogy a kisebb lakásokat összenyitották. Ezek így két fürdőszobásak lettek, külső liftet kapcsoltak hozzájuk, megoldották a szigetelési problémákat, illetve ahol nem volt erkély, azt is építettek. Némelyik házat ugyanakkor részben vissza is bontották. Ezt a példát elvileg nálunk is lehetne követni, csakhogy itt az ilyen lakások jelentős részében idős tulajdonosok, vagy kispénzű fiatalok élnek, akik nem akarnak, vagy rossz anyagi helyzetük miatt nem tudnak a jelen helyzeten változtatni – osztotta meg kételyeit Sándorné Göblyös Magdolna.
A statikus szakértő szerint ha mégis lenne hajlandóság, pénz a teljes körű korszerűsítésre, a négyemeletesekben mindenképpen szükség lenne liftekre. Arra viszont figyelmeztetett, hogy a visszabontásokat csak úgy lehetne elvégezni, ha onnan addig mindenkit kiköltöztetnek. – Magyarország, illetve a paneltömbök lakóinak anyagi helyzete jelenleg sajnos nem olyan, hogy ezzel érdemben lehetne foglalkozni – állította.
Az építőmérnök végül hangsúlyozta, hogy ha ennek ellenére is ezzel akarnak foglalkozni, akkor inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne az ilyen házakra jól szigetelt, esztétikus, beépíthető magas tetőket húzni. Azokat a debreceni panelházakat – például a Wesselényi Lakótelepen, a Tócóvölgyben –, amelyek ilyennel rendelkeznek, ma is lényegesen többre értékeli a piac, mint például a Derék utca másik oldalán, a Tócóskertben található szerkezetileg hasonló házakat – ismertette Sándorné Göblyös Magdolna.
Emelkedő költségek
Debreceni Andrea, a Debreceni Közös Képviselők Egyesületének elnöke azt tapasztalja, hogy a társasházi tulajdonosi közösségeket csak olyan közműcserékre – például víz- csatorna-, gázvezetékek –, liftfelújításra lehet rábeszélni, amelyek folyamatosan eltörnek, elromlanak. Amíg nincs ezekkel gyakran gond, addig nem nagyon akarnak velük pusztán a megelőzés miatt foglalkozni. Az, hogy az ország második legnagyobb városában jelenleg még egyetlen panelházat sem korszerűsítettek teljes mértékben, annak az az oka, hogy például egy 10 emeletes házban négy szennyvízcső cseréje 10 millió, két lifté pedig 23 millió forintba kerül.
– Ráadásául jövőre meg akarják szigorítani a külső hőszigetelés szabályait. A jelenlegi minimum 10 centis szigetelés helyett 20 centit akarnak előírni.
Nem lesz olyan társasház, amelyik ezt meg tudja majd fizetni.
Arról nem is beszélve, hogy a szigetelőanyagok ára idén 30 százalékkal emelkedett – ismertette Debreceni Andrea. Az egyesület vezetője úgy vélte, hogy az államnak támogatni kellene az elöregedett panelházi gépészeti rendszerek cseréjét.
Debreceni Andrea elmondta: a panelek újrahasznosítására többféle megoldás létezik. Franciaországban például egy egész lakótelepet négyemeletesre bontottak vissza, majd renoválást követően hajléktalanoknak „újrakezdő bázist” hoztak létre ott. Horvátországban, Zadarban viszont – valószínűleg a sós tengeri levegő miatt – elengedtek a paneleket tartó acélkapcsok, melynek következtében a ház szétnyílt.
Látja a visszabontás értelmét
A közös képviselők vezetője szerint azért lenne jobb visszabontani a 10 emeleteseket, mert a felső szintek jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak. Például nyáron jobban éri ezeket a nap, télen viszont hidegebb tapasztalható felül és a szél ereje is nagyobb. – Ha visszabontanák négy-öt emeletig, oda tudnának olyan vasszerkezetet felrakni, amivel össze lehetne fogatni. Ilyen szintszám mellett már gazdaságos lehet a teljes körű korszerűsítés – állította.
Debreceni Andrea ugyanakkor hangsúlyozta: az Alaptörvény szerint ha nagy tömegével az embereknek önhibájukon kívül ellehetetlenül a lakhatása, akkor azt az államnak kell biztosítani.
Egyetértek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel abban, hogy a panelházakat modernizálni kellene. A „Kádár-kockák” tényleg élettartamuk vége felé járnak. Az eddig elvégzett panelfelújítások többnyire csak a problémák egy részét oldották meg. Attól, hogy a faablakokat műanyagokra cserélték és leszigetelték a falakat, a közművek, meg az elemeket összetartó kapcsok hegesztései ugyanolyan elhasználtak maradtak. Orosz Csaba írása.
