Habitat for Humanity: továbbra is mély a lakhatási válság Magyarországon

Budapest - A Habitat for Humanity Magyarország jelentése szerint továbbra is mély a lakhatási válság Magyarországon, milliókat érintenek a lakhatási problémák, mintegy harmincezer ember él hajléktalanként, a kormányzati intézkedések pedig egyáltalán nem vagy csak részlegesen segítenek a gondokon.

Koltai Luca, a szervezet megbízott igazgatója a múlt évre vonatkozó, a lakhatási szegénységről szóló jelentésük megállapításait ismertetve csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon kiemelte: az ötödik alkalommal elkészített összegzés célja, hogy segítse egy megalapozott és konstruktív párbeszéd elindítását a lakáspolitikában.

Kőszeghy Lea, a szervezet szakpolitikai munkatársa a "méltányos lakhatás" feltételeinek hiányáról beszélt. Magyarországon 2015-ben 840 ezer embernek volt "megfizethetőségi problémája", 2,5 millióan - közülük 500 ezer gyerek - éltek beázó, nyirkos lakásban, négymillió embert érintett a túlzsúfoltság, háromszázezren pedig olyan leromlott településrészeken laktak, ahol kevés volt a munkalehetőség, az oktatási intézmény, illetve nem volt megfelelő az egyéb szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi intézményekhez való hozzáférés - sorolta a jelentésben foglaltakat.

Problémának nevezte, hogy az országban domináns a magántulajdon, ez ugyanis sokszor megakadályozza a méltányos lakhatáshoz való hozzáférést, mivel az emberek "kötve vannak" a tulajdonukhoz, amelyet nem tudnak saját forrásból felújítani és esetleg hitelt sem kapnak ehhez.

Hangsúlyozta, a méltányos lakhatást a hosszútávú, megfizethető bérlet is biztosíthatja, ehhez azonban például sokkal több bérlakásra lenne szükség. A piaci bérlakásszektorral kapcsolatban emlékeztetett arra, 2015-ben drámai áremelkedés kezdődött, így ez a lakhatási forma drága, valamint bizonytalan is, mivel jogilag nem eléggé szabályozott.

A saját tulajdonhoz jutást támogató kormányzati intézkedésekről - családok otthonteremtési kedvezménye (csok), áfa-visszatérítés, az építésügyi jogszabályok egyszerűsítése - azt mondta, ezek kizárják a lakhatási szegénységben élők egy részét és hozzájárulnak a lakásárak emelkedéséhez.

Hozzátette, az intézkedések segíthetnek ugyan a minőségi és zsúfoltsági problémákon, de a források nagy része inkább a magasabb státusú háztartásokat szolgálja, erősíti a tulajdonorientációt, valamint arra ösztönözheti az alacsony jövedelmű családokat, hogy olyan helyen vegyenek lakást, ahol olcsón hozzájutnak, ám ezeken a területeken gyakran kevés a munkalehetőség, nincs megfelelő oktatási intézmény és rossz az egészségügyi ellátás.

Kováts Bence, a Habitat for Humanity munkatársa kiemelte, hogy a legszegényebbek jártak rosszabbul a normatív lakásfenntartási támogatás tavalyi megszüntetésével. A magáncsőd intézményéről azt mondta, nemzetközi összehasonlításban meglehetősen szigorúak az igénybevétel feltételei.

Átol Dorottya, a szervezet munkatársa közölte, megállapításuk szerint Magyarországon jelenleg nincs központilag koordinált lakáspolitika, a költségvetés átláthatatlan, nem egyértelmű, mire mennyit szán a kormány. További probléma az aránytalanság, a kormány sokat költ azokra a támogatásokra, amely a jobb helyzetben lévőknek segít - tette hozzá.

A Magyarországon 1996 óta jelen lévő Habitat for Humanity világszerte hetven országban dolgozik azért, hogy minden ember "egészséges, megfizethető, méltó" otthonban élhessen.

- MTI -