Ez a bűn nem évül(het) el

Lehet, hogy vannak, akiknek már elege van a Kiss László-ügyből, következő soraimat nekik különösen ajánlom! Hogy miért? Mert ez már régen nem csak egy múltból előcitált bűnügy. Sokkal inkább egy jelenség, egy társadalmi kórkép arról, ahogyan a közgondolkodásban a nemi erőszak megjelenik. Sz. Fabók Ágnes írása.

Persze nemcsak Magyarországon, hanem a „fejlettebb” nyugat-európai társadalmakban is problémát jelent a mai napig ennek a bűncselekmények a helyén kezelése (hát még tőlünk keletre vagy délre...), mert még mindig élnek olyanok, akik szerint némi erőszak „belefér” egy férfi-nő kapcsolatba, sőt, ha utóbbi kihívóan öltözik vagy viselkedik, akkor ne is csodálkozzon, nemhogy tiltakozni merjen. Szégyen! Az még nagyobb szégyen, hogy az elmúlt több mint 50 évben senki sem érezte fontosnak azok közül, akik ismerték Kiss viselt dolgait (s mint a hírekből tudjuk, nem egy-két emberről van szó!), hogy kitálaljanak. Az én nézőpontom szerint mindannyian cinkosok, hiszen hagyták, hogy ez a „férfi” köztiszteletnek örvendhessen, szövetségi kapitánnyá, díszpolgárrá váljon, életében uszodát nevezzenek el róla, s nem utolsó sorban gyermekek százainak neveléséért feleljen. Szégyen, hogy nem volt senki, aki kiállt volna Takács Zsuzsáért akkor, s szégyen, hogy a mai napig vannak olyanok, akik szerint Kiss „vétke” elfogadható, elbagatellizálható. Szégyen, hogy azt hiszik egy ilyen bűn elévül. Pláne, hogy a bűnös, mindössze 20 hónapot húzott le a börtönben, az erkölcsi büntetést pedig az ügy 2016-os kirobbanásáig nem kapta meg, nem viselte! A legnagyobb szégyen azonban az, hogy Kiss László, Gyárfás Tamással (úszószövetségi elnök) és Hargitay Andrással (Kiss utódja) karöltve az RTL Klub kamerái előtt, virágcsokorral a kezében kért bocsánatot 55 évvel ezelőtti áldozatától, Takáts Zsuzsától, mintha ezzel helyre lehetne hozni bármit is. Mintha ez meg nem történtté tudná tenni a dolgokat. Mintha ettől ő vagy cinkostársai megtisztulhatnának. Innen üzenem Kiss Lászlónak és társainak: ezek a bűnök soha nem évülnek el! Ha minden nap bocsánatot kért volna az elmúlt 55 évben és minden nap vitt volna egy csokor virágot, akkor sem. Kiss László, Lantos László és Várszegi Lajos (ők erőszakolták még meg Takáts Zsuzsát 1961-ben Kiss-sel egyszerre) – így, nyilvánosságra hozva kellene szerepelnie egy mindenki számára elérhető listán nemcsak nekik, de mindenkinek, aki valaha nemi erőszakot követett el. Ez lenne a méltó elégtétel, minimum.

- Sz. Fabók Ágnes -