OGY - Hende: az árvízi védekezés legválságosabb pontjain a katonák jelentették a fő erőt

Budapest, 2013. június 18., kedd (MTI) - Az árvízi védekezés legválságosabb pontjain, például Győrújfalunál, Pilismaróton vagy Bátán a Magyar Honvédség katonái jelentették a fő erőt a gátakon, s "ez így van jól" - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

Hende Csaba beszámolójában felidézte Pintér Sándor belügyminiszternek egy héttel ezelőtt a parlamentben tett kijelentését is, miszerint a honvédségi szállítóhelikopterek nélkül a Szigetköz nem lett volna megvédhető. "Ez tény" - szögezte le Hende Csaba.

A tárcavezető elmondta, hogy a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi helyzetben való részvételét az ágazati katasztrófavédelmi terv határozza meg. Utalt arra, hogy már június 3-án 200 katonát igényeltek a Magyar Honvédségtől. Június 4-én a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, ekkor megkezdték a tartalékosok behívását, s másnap már be is vetették őket. Június 5-én már több mint háromezer katona dolgozott a gátakon.

Hozzátette, az értesített tartalékos állomány 92 százaléka az első informális értesítésre, az első telefonhívásra azonnal bevonult.

Hende Csaba szerint megmutatkozott, hogy a honvédség tartalékos állománya nem látszólagos képesség, "hanem valóságos hadrafogható, vitéz, bátor magyar katonákról van szó", akik semmivel sem nyújtottak rosszabb teljesítményt, mint a hivatásos állomány tagjai. Arról is beszámolt, hogy volt egy tartalékos katona, aki a bázishelyén leittasodott. Őt azonnali hatállyal felmentették és szerződést bontottak vele.

A miniszter kiemelte: a tartalékos állomány révén most jóval nagyobb erőt, pontosan 1404 emberrel többet tudtak bevetni, mint a 2010-es árvíz idején, mivel akkor a valóságban nem volt tartalékos katonája a honvédségnek. A tartalékos katonákkal együtt 28 helyszínen mintegy kilencezer katonával segítették az árvízi védekezést. A fővárosban egy ezer emberből álló, bármikor mozgósítható tartalékállományt is állomásoztattak.

A tárcavezető beszámolójában szólt a honvédség által alkalmazott speciális eszközökről is, a helikopterekről, a lánctalpasokról, a csónakokról, illetve a most először katasztrófavédelmi feladatokra bevetett, pilóta nélküli repülőgépekről, amelyek légi felvételek készítésével állandóan összehasonlítható adatokat szolgáltattak az árvízi helyzet pillanatnyi állásáról, így nagy segítséget jelentettek a védekezésben.

A miniszteri beszámolóra reagálva a bizottság valamennyi tagja elismerte és megköszönte a katonák helytállását.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes elnöke kiemelte, hogy a honvédek a civilekkel szoros együttműködésben dolgoztak együtt. Közölte: az árvízi védekezésben "elévülhetetlen érdemeket szerzett a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség", s bebizonyosodott, hogy ütőképes és cselekvőképes kormánya és honvédsége van Magyarországnak.

Juhász Ferenc szocialista képviselő azt mondta: a márciusi hóhelyzettel ellentétben a kormány most "a helyén volt", a feladatait úgy látta el, mint egy kompetens szervezet. Elismerte továbbá, hogy az egyre fogyó tartalékok és az egyre romló körülmények ellenére példamutatóan helytállt a honvédség. Idézett egy honvédségi kiadványból, amelyben azt írták, hogy a Magyar Honvédség 2006-ban mintegy 10 600 katonával és kilenc helikopterrel vett részt az árvízi védekezésben. Juhász Ferenc megjegyezte: ez több, mint a mostani szám az önkéntes tartalékosokkal együtt.

Jámbor Nándor, a bizottság jobbikos tagja kiemelte, hogy a magyar társadalom összefogásának és a Magyar Honvédség hathatós tevékenységének köszönhetően sikerült kezelni az árhullám okozta helyzetet. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a jövőben kevésbé átpolitizáltan tudnak majd együtt dolgozni a Magyar Honvédség erősítése érdekében.

- MTI -