A finanszírozási gondok gyakoribb áramszünetekhez vezethetnek Európában

Budapest, 2012. június 21., csütörtök (MTI) - Az energetikai iparág szereplői a legnagyobb kihívást a fejlesztésekhez szükséges forrásszerzésben látják, és attól tartanak, hogy a beruházások finanszírozási gondjai gyakoribb áramszünetekhez vezethetnek Európában - derül ki a PwC felméréséből, amelyben 43 ország 72 energetikai vállalatának felsővezetői vettek részt."A következő két évtizedet a megújuló és a gázalapú termelés arányának további növekedése és a fogyasztókért folyó verseny erősödése jellemzi majd. A legnagyobb kihívást azonban a beruházásokhoz szükséges források előteremtése, valamint az ellátási problémák okozzák majd" - foglalja össze Osztovits Ádám, a PwC Magyarország tanácsadási üzletágának cégtársa a felmérés eredményét a cég az MTI-hez eljuttatott közleményében .

Az iparági szereplők a felmérés szerint egyre növekvő fenyegetettséget látnak a fogyasztók fizetőképességének csökkenésében. Véleményük szerint Európában és Észak-Amerikában a következő 20 évben jelentősen megnő azon háztartások száma, amelyeknek alapvető energiaszükségletük fedezése is anyagi problémát okoz.

A felmérés szerint a hálózatfejlesztés költségei ebből adódóan kevésbé háríthatóak át a fogyasztókra. A fejlesztések elmaradása miatt az európai válaszadók fele számít az áramszünetek számának növekedésére, és csak 16 százalékuk várja a helyzet javulását.

A közeljövőben a válaszadók közel 70 százaléka tervez valamilyen nagyobb beruházást, 55 százalékuk gázalapú termelői kapacitások létesítését. A finanszírozás más iparágakhoz hasonlóan az energetikai cégvezetők 80 százaléka számára is gondot okoz.

A megújuló energiák szerepe alapvetően megváltozik 2030-ra: a válaszadók 80 százaléka szerint a tradicionális megújuló energiaforrások, mint a víz, a szél és a nap húsz éven belül támogatások nélkül is versenyképes lesznek. A kutatásban részt vevő vállalatok "energiamixében" a nem fosszilis energia aránya 2030-ra a jelenlegi 34 százalékról várhatóan 43 százalékra nő, ám még ez is távol van a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos korlátozásához szükséges, 2035-re előirányzott 58 százalékától.

Szkeptikusak a vélemények a fosszilis üzemanyagok kivezetésének támogatását illetően, a válaszadók közel fele szerint 2030-ig nem váltják be a reményeket az előirányzott energiahatékonysági programok. Véleményük szerint a befektetések középpontjában a továbbiakban is a gázfejlesztések lesznek, Kína és egyéb gyorsan fejlődő országok növekvő keresletének köszönhetően. Az iparági szereplők gázfelhasználása 2030-ra várhatóan 29 százalékról 33 százalékra nő majd.

Az okos hálózat elterjedését szinte biztosra veszik a válaszadók, 27 százalékuk attól tart, hogy fő versenytársuk a jövőben egy, az energiaiparon kívülről érkező, bejáratott márkanevű cég lesz más iparágból, például a telekommunikációs szektorból, vagy a pénzügyi szektorból.

MTI