Zárható biztonságunk

Megkért egy ismerősöm a közelmúltban, hogy amíg elutazik, néha nézzek rá a lakására. Bár csupán egy lakásról volt szó, a kezembe mégis egy egész kulcscsomót nyomott. Kérdő tekintetemre elárulta: van kulcs az alsó zárhoz, a felső zárhoz, a hevederzárhoz, s ha belépek a folyosóra, ott még egy zárható vasrács is van a betörők ellen.Persze, mindenki úgy védekezik, ahogy a pénztárcája megengedi. Mások riasztókészüléket szereltetnek fel, vagy a 12-16 pontos ajtóban bíznak. Az biztos: éljünk bár városban vagy faluban, a betörők ellen mindenhol védekezni kell, mert sajnos egyre többen választják a könnyű megélhetésnek ezt a formáját.

Meglehetősen sok módszer van a védekezésre, azonban azt se feledjük el, hogy a betörők is lépést tartanak a fejlődéssel: raboltak már ki riasztóval felszerelt lakást is. Talán ha jobban figyelnénk a szomszédos lakásokra, családi házakra, az visszatartó erő lehetne, de valljuk be, közömbösek vagyunk a másik lelki szenvedése, anyagi kára iránt. Pedig nagyon szörnyű érzés, ha valaki arra megy haza, hogy mindaz hiányzik, amiért egész életében dolgozott, mindannak az értéknek hűlt helye, amelyet gyermekeinek, unokáinak szeretett volna továbbadni.

Legyen szemünk előtt a szólás, mely szerint az ördög nem alszik. Mai világunkban éberebbnek, gyanakvóbbnak kell lennünk, s fokozottabb járőrözések is kellenek, hogy értékeinket valóban ott találjuk meg, ahol hagytuk is őket.

- M. Magyar László -