Bírságok, illetékek, adózási eljárások

A feketegazdaság további visszaszorítása érdekében az új cégek legalább 20 százalékát fogja kiválasztani adóellenőrzés céljából. Ha az adóhatóság a már működő cégeknél be nem jelentett alkalmazottra bukkan, becsléssel fogja megállapítani - öt évre visszamenően - az elmaradt adókat és járulékokat.

Jelentősen emelkednek a bírságok az új esztendőben.

A mulasztási bírság maximuma magánszemélyeknél duplájára, 200 ezer forintra nő, a többi adóalanynál 200-ról 500 ezer forintra.

Új elemként az alkalmazott is büntethető lesz, ha - például boltban - nem ad nyugtát, 10 ezertől 50 ezer forintig kell bírságot fizetnie. A számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértése, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása és igazolatlan származású áru forgalmazása esetén 1 millióig terjedő büntetés róható ki.

Érdekes változás az illetéktörvényben, hogy kölcsön nyújtásából származó 10 ezer forintot nem meghaladó követelés elengedése mentes lesz az illetékfizetés alól. Ez megfordítva azonban azt jelenti, hogy a 10 ezernél nagyobb összegű követelés elengedése ajándékozási illeték kötelezettségét vonja maga után.

Ugyancsak januártól lép életbe az, hogy az üzemben tartói jog (például gépjárműveké) ezentúl a vagyoni értékű jogok közé kerül. A bejegyzéskor illetéket kell leróni, amelyet az illetékhivatal fog megállapítani.

Egyelőre kérdéses, hogy mi lesz az illeték megállapításának alapja, vagyis a vagyoni értékű jog értéke.

Az APEH-et érintős egyik fontos változás, hogy a lefoglalt ingóságokat 2008-tól internetes árverésen értékesítik.

Ennek célja az árveréseket (jellemzően erőszakos fellépéssel) manipuláló hiénák ténykedésének felszámolása, és nem utolsó sorban az elérhető árak magasabban tartása.