Völgyhíd - A nagy kihívás nekünk magyaroknak

A mutatványt a viadukt ipari kamerája is rögzítette. Az eset után a hídmester ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést. A Somogyi  Hírlap úgy tudja, az eset nem számít bűncselekménynek, szabálysértésnek minősül. A bázisugrókat a rendőrség eddig nem találta meg.

A környéken lakók azt beszélik: egy ismeretlen kisreplülőst is láttak már, aki a viadukt tartópillérei között repült át. Csütörtökön pedig egy embert láttak kiülni a völgyhíd külső korlátjára. Amire a kihívott rendőrök kiértek a férfi leszállt a korlátról és továbbhajtott autójával - írja a lap. A híd legmagasabb pontja 88 méter magasan van és nem lehet rajta megállni autóval.

Hogyan épült?
A pályaszerkezetét és a hídszerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették: különleges technikai érdekessége, hogy 2-2 pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a felszerkezet pedig két támaszon átívelő acél segédhídszerkezeten függő zsaluzókocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készült. Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter.

Névjegy

Név: Köröshegyi völgyhíd Tervező: Hídépítő Zrt. (Wellner Péter), társtervező a Pont-Terv Zrt. Hosszúsága: 1872 méter Legmagasabb pontja: 88 m Szélessége: 23,8 méter Legmagasabb pillér: 79,7 m Maximálisa nengedélyezett sebesség: 110 km/h Érdekesség: 2db liftje van

A kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint hogy belseje üreges. Két pillérbe liftet is építenek, ezekre a hídvizsgálatok miatt lesz szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, majd onnan a Balatonba.

A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.

A híd Története
A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már a hetvenes években voltak tervek, a Zamárdi-Szárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek, végül azonban nem volt pénz a megépítésére.

A terveket a kilencvenes években porolták le, akkor a tóhoz közeli – öt kilométeren belüli –, a tótól 5-10 kilométerre, valamint 15-20 kilométerre megvalósuló nyomvonalakra is készítettek változatokat (bár ez utóbbi már annyira messze lett volna a Balatontól, hogy több mint száz kilométert tett volna ki a tóparti településeket elérő bekötőutak hossza). A sztráda nyomvonalának kijelölése végül az Orbán-kormány, a megvalósítás pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idejére esik. További érdekességek a hídról itt!

Kritika: jogos vagy nem?
Több sajtóorgánum, illetve szakértő kritizálta a híd megépítésének szükségességét. Apáthy Endre, a Hídépítő Zrt. elnök-vezérigazgatója azokra a kérdésekre, hogy „miért pont erre a helyszínre építették a völgyhidat, valamint hogy miért nem alagutakat építettek a híd helyett”, nem tudott határozott választ adni, mindössze annyit mondott: „nem tudjuk”. Az Index.hu információi szerint ingatlanspekulációs érdekek is állnak a háttérben.

Forrás: Független  Hírügynökség - Magyar  Online - Wikipedia

Kapcsolódó cikkek

• Hídavatás Talmácsival és Veressel
• Átadják az M7-es új szakaszát