2016.02.23. 09:50
Az olaj ára
<em>Goldman Sachs, Citigroup, Wells Fargo, stb. – sorra derül ki meghatározó amerikai bankokról, hogy aggasztóan nagy, százmilliárdos hitelekkel ülnek olyan energiaipari beruházásokban, amelyek a kőolajár tartós mélyrepülése miatt képtelenek lesznek visszahozni a befektetett irdatlan pénzt.</em> Ratalics László jegyzete.
Goldman Sachs, Citigroup, Wells Fargo, stb. – sorra derül ki meghatározó amerikai bankokról, hogy aggasztóan nagy, százmilliárdos hitelekkel ülnek olyan energiaipari beruházásokban, amelyek a kőolajár tartós mélyrepülése miatt képtelenek lesznek visszahozni a befektetett irdatlan pénzt. Ratalics László jegyzete.
Ez azt jelentheti, hogy a hitelfelvevő cégek, amelyek pár éve mondjuk 70-80 dolláros, esetleg még kedvezőbb hordónkénti árral számoltak, most, amikor 30-35 dollár a realitás, összeroppanhatnak a visszafizetendő hitel súlya alatt.
A kőolaj ára hamarosan visszatér 50 dollár fölé, mondják erre egyes elemzők, azonban mind többen vannak egészen más véleményen. Utóbbiak olvasatában a világ a negyedik ipari forradalom időszakába lépett, amikor a kőolaj jelentősége csökken: a megújuló energiaforrások kapacitása robbanásszerűen növekszik, miközben az olyan technológiák elsődlegessé válása, mint a robotizáció, az automatizáció, már messze nem igényel annyi nyersanyagot.
A kőolaj tehát drasztikusan veszít az értékéből, s bár az erre épülő rezsimek kétségbeesetten igyekeznek tompítani veszteségeiket, lassan kimondható: a 2010-es évek dereka az olajhatalmak alászállásáról és velük együtt nagy gazdasági átrendeződésről lesz nevezetes. És rég nem látott véres háborúkról, káoszról, létbizonytalanságról. Új világ van születőben.
