Régi-új tanárképzés lesz Debrecenben

Debrecen - A középiskolai tanárképzés 5+1, az általános iskolai 4+1 éves lesz a felsőoktatási tövény változásainak köszönhetően.

Mivel a 2013 szeptemberi tanévben már a régi-új, osztatlan formában szeretnék kezdeni az oktatást, most rohammunkával folyik a követelményrendszer kidolgozása és gyorsított engedélyezési eljárásban bíznak az egyetemek – derült ki a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok (TEK) képviselőinek keddi sajtótájékoztatóján.

Elszántak

A tanárképzési rendszer jó ideje válságban van, nem csak a DE-en. Jó előre tudni lehetett, hogy a bolognai képzési rendszer nem illeszthető össze a régi, bevált egyciklusú tanárképzéssel – mondta el dr. Gaál István TEK elnök.

– A középiskolából nem lehetett egyenesen tanári szakra jelentkezni, bent az egyetemn dönthette el a diák, hogy ezt választja-e. Kénytelen-kelletlen kettétörtük a képzést: az alapszak után szakdolgozatírás, felvételi következett, ha akart még egyáltalán továbbhaladni a hallgató. Tehát ahelyett, hogy a rendszer magához vonzotta volna az érdeklődőket, újra meg újra válaszút elé állította őket. Csak a legelszántabbakból lett tanár – részletezte dr. Gaál István, hozzátéve, hogy sokat várnak az új képzési formától; azt remélik, többen szereznek majd tanári diplomát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bolognai rendszernek a végzett tanárok számát csökkentő hatása még nem érzékelhető. Azonban néhány év múlva tömegével mennek majd nyugdíjba a tanárok, ráadásul nagyjából ekkorra esik majd, hogy az iskolák várják a középiskolai pedagógusok egyetemről „kitóduló tömegét”, mely azonban csak „csordogálni” fog. Mostantól hét év után várható javulás, persze ha beválnak a régi-új rendszerhez fűzött remények és több lesz a tanár.

Gyakorlat

– A bolognai rendszer hasznos elemeit átvisszük az új képzési formába is. Ez elsősorban az intenzív, összefüggő gyakorlatot jelenti. Fontos, hogy ezután ismét két szakot kell választaniuk a leendő tanároknak, melyek anygát azonos óraszámban tanulják majd – hangsúlyozta dr. Csorba Péter, a TEK oktatási és tanárképzési elnökhelyettese, hozzátéve, hogy az egyszakos, illetve „mellékszakos” diplomával nehézkes volt elhelyezkedni. – Egyetemünk előnye megmaradt, az, hogy a választható szakpárosítás igen széles spektrumú. S ha meggondolja magát a tanári szakra jelentkezett hallgató, még mindg lehetősége van váltani, például fizikatanári helyett fizikus diplomát szerezni.

Az első 3 év közös, ezután válik el a közép- és az általános iskolai tanárok képzése. A „+1 év” a gyakorlati oktatást jelenti, aminek során nem csak az iskolába jutnak el a leendő pedagógusok, hanem azon intézményekbe is, melyekkel munkájuk során találkoznak majd: kormányhivatalba, családsegítő szolgálathoz, tehetséggondozással foglalkozó szakemberekhez.

– Mára sokat változott a közoktatás, az iskola, a társadalom, így a tanárokkal szembeni elvárás is, egészen másra kell őket felkészíteni mint 10, 15 vagy 20 éve – mondta Dr. Chrappán Magdolna, a Neveléstudományok Intézetének igazgatója a képzés megújítása kapcsán.

HBN-SzT

Sok még akérdőjel

A Debreceni Egyetemen a Tudományegyetemi Karok felel a tanárképzésért. Az intézményben a bolognai rendszert bevezetését megelőző években évfolyamonként 200-250 hallgató tanult tanár szakon, utána mindössze 50-60 fő. Az új rendszer megvalósításában még sok a kérdőjel. A tapasztalatcserére és a közös stratégia kialakítására október 19-ére országos konferenciát szerveznek Debrecenben, ahova az egytemek és az illetékes minisztérium képviselőit várják.