Korlenyomat a rajzolt arcok barázdáiban

Akt.:
Korlenyomat a rajzolt arcok barázdáiban
© Fotó: Molnár Péter
Balmazújváros – Rembrandt: “A kor belevési arcunkba a bánatot, s az örömöt.

Egyszer megkérdezték Rembrandtot miért készít ennyi önarcképet (élete során közel százat). Azt felelte, ő maga az egyetlen modell, aki mindig mellette áll. Az anekdotát Thomas Emmerling mondta el csütörtökön a balmazújvárosi Semsey Kastélyban, amelyben egy ecsetet sem lehetett volna a földre ejteni. Ő a tulajdonosa annak a 273 alkotásnak, amelyet április 24-ig láthatnak az érdeklődők. Belőlük pedig már az első adandó alkalomkor rengeteg volt jelen. A földszinten kiállító Ritók Lajos lányát és barátnőjét a falon függő művek aprólékossága nyűgözte le.

– Attól tartok, hogy nemsokára egy új kastélyt kell építeni a városnak, hogy elférjenek a jobbnál jobb kiállítások – szólította meg a polgármestert Emmerling, a luxemburgi műgyűjtő.

Keretteremtők

Dr. Veres Margit Rembrandt idézettel vezette fel mondandóját. „Pályafutásom során könnyebb volt megfesteni a képet, mint megtalálni hozzá a megfelelő keretet.” A városvezetésnek elképzelésem szerint jó képkeretezőnek kell lennie, aki sosem szólhat bele a mű megfestésébe. Meg kell határoznia a forrásokat, célokat, amely keretek között városunkban megvalósulhatnak miden egyes intézmény elképzelései, rendezvényei. A képviselőtestület másfél éve jó döntést hozott. Támogatta a tárlatok szervezőjének törekvéseit, hogy Balmazújváros kulturális központtá válhasson. Az ideérkezőknek talán ez az egyetlen lehetősége, hogy ilyen világhírű alkotásokat lássanak, s ha már itt vannak, remélem városunkat is megnézik – hangsúlyozta. Dr. Tiba István országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet, hogy nem csupán egy szép épületben vagyunk, hanem a magyar tudomány nagy mecénásának, Semsey Andornak az örökségében. A kulturális misszió okára a helyi születésű Veres Péter szavai adnak kerek választ: „ide kell hoznunk a nagyvilágot, ide kell hoznunk mindent, ami szép, ami jó, ami nemes és amit érdemes.” A miből kérdésre azonban az önkormányzatnak kell feleletet találnia, hiszen a Molnár C. Pál, a Picasso, a Chagall, Dalí, Dix, Dürer és Schongauer, valamint a mostani tárlat teljes egészében saját forrásból van, de igyekszünk támogatókat keresni. Mellénk állt Thomas Emmerling, aki nélkül nem tudtuk volna ekkora nevek alkotásait önök elé tárni – fűzte hozzá.

Alkottál már ma?

– Rembrandt a 17. század kiemelkedő festője, Hollandia felszabadulása után, a művészek legszebb időszakában alkotott. Ez a szellemi, intellektuális felemelkedésnek, valamint az alkotói közösséget színesítő különböző nemzetek jelenlétének, egymásra hatásának köszönhető – avatott be a történelmi háttérbe Gajus Scheltema holland nagykövet.

Thomas Emmerling így zárta beszédét: A művész élete hullámvölgyekkel tarkított volt. Szegény molnárcsalád gyermekeként született, testvérei közül kiemelkedett éleseszűségével, ezért főiskolára küldték. Néhány hónap után azonban abbahagyta, mert művész akart lenni. Idővel az egyik leggazdagabb amszterdami polgárrá vált, de halálakor ruhája és ecsetei képezték miden vagyonát. A legfontosabb az volt számára, hogy az otium középpontjában legyen. A latin szó az Istenhez való közellétet jelenti, amelyet ő a kreativitásban élt meg. Manapság negotiumban telnek napjaink. A Shakespeare-hez, Rembrandthoz hasonló művészek eljönnének ma hozzánk, nem értenék ezt meg. Azt kérdeznék, hogy meg vagy elégedve a kevéssel? Van szép autód, de volt ma olyan élményed, amiben közel voltál a Teremtőhöz? Írtál egy szép verset? Alkottál valamit? Hívom önöket, nézzük meg, hogyan írta körül Rembrandt a valóságot. Majd amikor innen kimegyünk, biztosan másképp fogják érezni magukat. Az otium miatt. Kérem, osszák meg másokkal ezt az érzést!

HBN–HABE


Korszakalkotó köznapiságcím

Rembrandt Harmenszoon van Rijn-en kívül Francisco Goya volt az egyetlen festő, aki ennyiféle érzelemmel, illetve korban rögzítette volna az utókornak saját arcát. A jellemrajzokból sokat megismerhetnek a látogatók – nyilatkozta Hüse László, gyűjteménykezelő. – Izgalmas a tájképeit bemutató terem is, mivel ez az egész egyetemes Európai képzőművészetben nem létezett korábban önálló műfajként azelőtt, hogy a holland festők a protestáns polgárság igényére reagálva ilyenek alkotásába nem fogtak. Míg az országgal határos Flandriában spanyol uralom alatt, a katolikus egyház volt a legnagyobb megrendelő, addig a polgárosodó Hollandiában a köznapi témák, tájak, utcai események, zsánerek, csendéletek, arcképek kerültek a vászonra. A tárlat művein tehát ágyjelenet és dolgát végző kutya is megtalálható. A következő kiállításról is örömmel beszélt Hüse László: a pécsi Janus Pannonius Múzeum Zsolnay porcelán kiállítása válogatását hozzák el Balmazújvárosba.

Információ

Az itt látható eredeti klisékről másolt utánnyomatokat neves művészek készítetté el a Louvre megbízásából 19. század elején. Ahogyan azt a megnyitón Mózer Erzsébet, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának restaurátora elmondta, ezek mindössze annyiban különböznek az eredetitől, hogy nem a holland mester saját kezűleg nyomtatta ki.








hirdetés