2018.09.25. 14:13
Választ kaptak a kérdéseikre a hívek Körösszegapátiban
Körösszegapáti - Megtiszteltetés volt a kis bihari falunak, hogy ott gyűltek össze a presbiterek.
Körösszegapáti - Megtiszteltetés volt a kis bihari falunak, hogy ott gyűltek össze a presbiterek.
„Azért imádkozunk, hogy élő kapcsolat szülessen Isten és köztünk, s nem azért, hogy mindenfélét elintézzünk vele.” – a Bihari Egyházmegye esperese, Nagy Zsolt köszöntötte eképpen a megjelent presbitereket és egyháztagokat Körösszegapátiban a hétvégén megtartott térségi presbitertalálkozón.
A református templom zsúfolásig megtelt vasárnap délután. Az esperes, majd dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is az imádság, az imádkozás fontosságáról beszéltek. Az életükben megtörtént mindennapi események számos példájával igazolták azt, hogy a bennünket ért nehézségek leküzdése könnyebb az imádsággal.
A reformáció nagy szolgálatot tett, amikor a középkori szigorú imádságból kiszabadította, és saját szavaival tette lehetővé az embereknek, az imádságok szövegét. Az ember, aki imádkozik, személyesen szólíthatja meg az Atyát, s ezzel a lehetőséggel élni lehet, és élni kell.
– A mi felfogásunk az – mondta a püspök –, hogy az imádság cselekvéssel jár, a kettő összetartozik. Fontos a kettőnek az egyensúlya.
Egyszerű szavakkal
Később a bizonyságtételek következtek. Ajtai Márton, Lázár Péterné, Kovács Tiborné, Kiss Gyuláné és Vmirjáncki Andrea saját szavaikkal beszéltek arról, hogy mit jelent az életükben az Isten jelenléte, és az imádkozás. Majd Tóth-Mihala Veronika lelkésznő vezetésével kerekasztal beszélgetés következett „tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle”. A feltett kérdésekre Fekete Károly, Nagy Zsolt és Matkóné Cseh Brigitta Bakonszegi református lelkésznő válaszoltak ki-ki a maga egyszerű, közérthető szavaival.
A presbiteri találkozó befejezéseként dr. Szabóné Kurucz Tímea, Körösszegapátiban szolgáló református lelkésznő, mint házigazda, a gyülekezete nevében elmondta, hogy megtiszteltetésnek érezte azt, hogy e rendezvénynek gazdája lehetett az egyházközség. A hívek lelkesen készültek arra, hogy a településre érkező vendégek jól érezzék magukat.
- Vmirjáncki József -