Szlovákia „fegyverkezik” a menekültáradat ellen, Ausztria „megtelt”

Debrecen - Csak kevés olyan európai ország van, amelyiket nem érinti a menekültkrízis.Bár legégetőbben Magyarország azon településeinek lakóit érinti a menekültválság, ahol befogadó állomás működik (Debrecenben van a legnagyobb), vagy vasúti csomópontként funkcionálva százak fordulnak meg, érdemes körülnézni, „szomszédaink” hogyan kezelik a helyzetet, vagy épp készülnek rá, ha feléjük veszik az irányt a háborúk és a nyomor elől egy jobb lét reményében útra kelt tízezrek.

Megtelt táborok

Köztudott, hogy a legtöbb migráns tranzitországként tekint hazánkra, s célja, hogy mielőbb eljusson Nyugat-Európába. Ehhez a többség számára Ausztrián keresztül vezet az út. Osztrák szomszédainknál tehát legalább olyan súlyos a migráns-kérdés, mint nálunk. Annak ellenére, hogy a közelmúltban született megállapodás szerint a menekültek egy részét „átveszi” Szlovákia, az még nem oldja meg a mind rosszabb helyzetet. A Kurirnak nyilatkozó osztrák rendőrségi illetékes szerint idén közel 80 ezer migránsra számítanak. Pedig az országban már jelenleg is annyi a menekült, hogy a kormány a helyi vállalkozók segítségét kérte, adjanak át kihasználatlan épületeket, ahol elszállásolhatják őket.

Jól mutatja az ottani állapotot, hogy a napokban az osztrák főváros melletti Traiskir­chenben csaknem háromszáz menekült jobb elhelyezési körülményekért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért tüntetett. A legfrissebb jelentések szerint az ottani táborban legalább négyezer bevándorló él.

A legtöbb migráns a zöld határon, illetve az éjszakai vonatokon próbál bejutni Ausztriába. A napokban például 200 menekültet tartóztattak fel a bécsi főpályaudvaron. Ennek okán a kormány úgy döntött, mind a vonatok ellenőrzését, mind az osztrák–magyar határ védelmét megerősítik.

Tiltakozó bősiek

A még július elején aláírt megállapodás szerint Szlovákia egy alig használt bősi egyetemi épületben szállásolná el azt az 500 menekültet, akiket az osztrák traiskircheni táborból fogadnak szeptemberig, három turnusban. Ennek azonban a helyiek egyáltalán nem örülnek. A polgármester egyenesen elzárkózott a szlovák kormány vállalásától, a bősiek pedig népszavazástól remélik, hogy nem nyitják újra a 2009-ben bezárt menekülttábort. A bumm.sk beszámolója szerint Szlovákia felkészülten akar szembenézni a menekültáradattal. A rendőrök és a katonák két gyakorlótéren készülnek fel az országhatárok védelmére. A katonák elsősorban a határsértő menekültek elfogását, illetve a gyűjtőtáborba szállításukat gyakorolják majd – írta a magyar nyelvű szlovák portál.

A csehek pénzt adnának

Bár Csehország az uniós kvóták értelmében 1500 bevándorlót fogad be 2017-ig, a csehek több mint 70 százaléka elutasítja a szíriai és észak-afrikai menekültek letelepítését. Csehország – ahol idén több mint 3 ezer bevándorlót regisztráltak – azzal szeretne segíteni Ausztriának a migrációs hullám kezelésében, hogy rendőröket küldene a magyar–szerb határ védelmének megerősítésére. Emellett megfelelő műszaki felszerelést és pénzt ajánlottak fel, ám hazánk egyelőre leállította a projektet.

Szerbia „fuldoklik”

Tízezrével érkeznek Szerbiába a menekültek. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország kormánya már jelezte, nem sokáig bírják az ellátásukkal járó pluszköltségeket. A menekülttáborok folyamatosan telt házzal működnek, bár egy-egy ember csak néhány napot tölt ott, s utána próbál továbbjutni Magyarországra, mielőtt a kerítés felépülne…

ÉKN