Hőhullám és kiadós eső – ez jellemezte a szeptembert

Hőhullám és kiadós eső – ez jellemezte a szeptembert
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – Az első őszi hónap elején és derekán még a kánikulai forróság is visszaköszönt.

Gyakran változó, szeszélyes időjárás jellemezte első őszi hónapunkat. Szeptember a szokásosnál jó három fokkal volt melegebb, a nyár folyamán kialakult súlyos aszály pedig csak gyengén mérséklődött az átlagnál valamivel kisebb havi csapadékösszeg hatására.

Csípős hajnalok

A hónap elején és derekán még a kánikulai forróság is visszaköszönt, a köztes időszakokat azonban erőteljes lehűlés és kiadós csapadék tette változatossá. Az első őszi fagyok még váratnak magukra, csípős hajnalok azonban már előfordultak: a havi minimum általában 2-7 fok között alakult. A leghidegebbet, +1,9°C-ot Pusztadobos település közelében mértük 22-én. Összességében kevésbé mutatta őszies arcát a hónap a középértékek és a csúcshőmérsékletek tükrében. A 18°C körüli havi átlaghőmérséklet mintegy 3,0 fokkal volt magasabb az ilyenkor várhatónál, emellett 1-3 napon még a 25 fokos hőstressz-riasztási küszöböt is meghaladta a napi középérték. Ami pedig a napi maximumot illeti, az a hónap során 12-13 ízben érte el vagy haladta meg a 25-, 6-10 alkalommal a 30-, valamint 1-4-szer a 35°C-ot. Klimatológiai szakkifejezéssel élve tehát ennyi nyári-, hőség, valamint forró napot regisztrálhattunk szerte Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

200 óra napfény

Bár voltak kifejezetten napos, nyárias időszakok, a hónap folyamán összességében az átlagos körül alakult a napsütéses órák száma. A gyümölcsök érése szempontjából ez a havi 200-210 óra napfénytartam optimálisnak mondható. A fenti értékekhez 70-75 százalék körüli átlagos relatív páratartalom társult, ami kissé nagyobb légnedvességet jelentett mind a kedvező- mind pedig a megszokott értéknél. A növényvédelmi feladatok tekintetében ez mindenképen többletterhet rótt a gazdálkodókra, illetve a napraforgó, kukorica száradását is késleltethette – különösen a csapadékosabb időszakokban. Összesen négy, a hónap során egyenletesen eloszló csapadékhullám érintette Észak-Tiszántúl térségét, ezek közül az utolsó volt a legjelentősebb. A 24-e és 28-a közötti szakaszban többfelé 25-50 milliméter eső is lehullott, míg a teljes havi szumma általában véve 35-55 milliméter között alakult, 7-12 csapadékos nappal. Ez az összeg csak kevéssel, 5-10 milliméterrel marad el a klímanormáltól, de így is elegendő volt, hogy a súlyos vízhiányt enyhítse, legalábbis a legfelső talajrétegekben. A hónap legvégén – a szabadföldi vízkapacitáshoz viszonyítva – még így is több mint 100-130 milliméter nedvesség hiányzott azonban az egy méter mélységű gyökértérből.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés