2022.10.30. 07:00
Múltidéző: így jutott a Loki az európai kupatavaszig
A Debreceni VSC útja Litvániában indult, majd Horvátországon és Görögországon keresztül Belgiumig focizták magukat a piros-fehérek.
A Debreceni VSC a PAOK legyőzését követően ünnepel az Oláh Gábor utcai stadionban | Forrás: MTI-archív
Ahogy portálunk is beszámolt róla, a Ferencváros labdarúgócsapata fantasztikus teljesítménnyel az utolsó csoportkör eredményeitől függetlenül, elsőként jutott tovább kvartettjéből az Európa-ligában. A magyar orgánumok nem győzik hangsúlyozni: 18 éve nem járt magyar klubcsapat egy európai kupasorozat tavaszi szakaszában sem.
Azonban azt sok helyen – tisztelet a kivételnek – elfelejtik megemlíteni, hogy 19 esztendeje, 2003 novemberében a Debreceni VSC volt az a gárda, amelyik kiharcolta az Európa-liga elődjében, az UEFA-kupában a továbbjutást a tavaszi fordulóba.
Ennek apropóján gondoltuk a HAON-nál, hogy felidézzük a Loki 2003-2004-es európai kupamenetelését.
Nézzük az előzményeket: a 2002-2003-as bajnoki idényt két nagy visszatérővel – Dombi Tiborral és Sándor Tamással –, illetve új vezetőedzővel, Szentes Lázárral kezdték meg a piros-fehérek, télen pedig még Éger László is csatlakozott a kerethez.
A remek teljesítményt nyújtó DVSC 1995 után újra bronzérmet szerzett, azonban az idény utolsó mérkőzése örökre emlékezetes marad: az Üllői úton a Ferencvárosnak a bajnoki cím, a debreceniek pedig a harmadik hely volt a tét. A találkozó vége 0–0-s döntetlen lett, amivel a hazaiak elbukták az aranyat. A feldühödött szurkolók pedig berohantak a pályára ezt megbosszulni: a vendég és hazai játékosokat ütötték egyaránt, sőt, Szentes Lázárt hátulról úgy lerúgták, hogy kórházba is kellett szállítani.
Az ünnepet ugyan beárnyékolta a botrányos eset, azonban ahogy lecsillapodtak a kedélyek, lehetett készülni a következő idényre, amelyben a Loki ismét ott lehetett az európai porondon. 2003 nyarán érkezett a csapatba Halmosi Péter és Nikolov Balázs, visszatért Madar Csaba az MTK-ból, illetve Szatmári Csaba egy féléves nyíregyházi kitérő után. Az UEFA-kupa augusztusi selejtezőjében a litván Ekranas volt az ellenfele a csapatnak. A párharc első felvonása 1–1-re végződött Panevezysben, aztán az Oláh Gábor utcai visszavágó is 1–1 volt 90 percet követően – mind a két debreceni gólt Bajzát Péter szerezte –, így jöhetett a hosszabbítás. Akkoriban az egészen rövid életű ezüstgól-szabály volt érvényben, magyarán ha valamelyik együttes a hosszabbítás első félidejében előnyt szerzett és a szünetig meg is tartotta, az megnyerte a meccset.
Így történt, hogy ismét jött Bajzát a 97. percben és megszerezte a DVSC eddigi egyetlen, és valószínűleg utolsó ezüstgólját.
Az UEFA-kupa főtábláján az első körben a horvát Vartekset sorsolták a Lokinak. Ismét idegenben kezdett az együttes, amelyik – némi meglepetésre talán – 3–1-re megnyerte az első mérkőzést.
Sándor Tamás, Kiss Zoltán és Dombi Tibor voltak eredményesek, utóbbi ballal kapásból lőtt a hosszú felsőbe – ezzel a góljával érdemelte ki a szurkolóktól a „Bombázó” becenevet.
A visszavágón vezetést szerzett ugyan a varasdi gárda, de a DVSC fordított és 3–2-re nyert Éger, Kiss és Habi Ronald találataival.
A Loki kettős győzelemmel jutott a második körbe, ahol már olyan csapatok, mint a Barcelona, a Liverpool vagy a Roma is jöhettek volna szembe, azonban a szerencsésnek mondható sorsolás a görög PAOK-ot sodorta a debreceniek útjába. Az odavágó Szalonikiben 1–1-es döntetlenre végződött, – a DVSC-ből Bajzát már a negyedik gólját szerezte a sorozatban, – így Szentes Lázárék jó esélyekkel várhatták második találkozót.
A debreceni meccsen természetesen teljesen tele voltak az Oláh Gabi lelátói, és egy gól nélküli döntetlennel a DVSC kiharcolta a továbbjutást. A piros-fehér gárda volt az első az 1985-ös, UEFA-kupa-döntőig menetelő Videon után, amely ismét bejutott egy európai sorozat tavaszi szakaszába.
A legjobb 32 között az FC Bruges-t kapta a Loki ellenfeléül, és ahogy már megszokták, ezúttal is idegenben kezdte a csapat a párharcot. A – mondjuk úgy, – tavaszi első meccsen, február elején a szakadó hóban egy gólos vereséget szenvedtek Dombi Tiborék Belgiumban.
A visszavágón aztán, – a PAOK ellenihez hasonlóan – gól nélküli döntetlen született Debrecenben, azonban ezúttal ez már nem ért továbbjutást.
A közvélemény kritikával illette Szentes Lázárt, amiért a DVSC túlzottan is védekező felfogásban játszott, holott összesítésben hátrányban volt. Beszédes jelenet volt, amikor már a hosszabbításban szöglethez jutott a csapat, és a kapus Sandro Tomics indult volna fel az ellenfél tizenhatosához, de a vezetőedző visszaparancsolta őt. Ezzel az eredménnyel Loki ugyan hazai pályán veretlen maradt a 2003-2004-es UEFA-kupában, mégis kiesett.
A búcsút követően természetesen csalódott volt a szurkolósereg, főleg amiatt, mert egyetlen gól hiányzott volna a hosszabbításhoz. Azonban az elmúlt hosszú esztendők bebizonyították, hogy milyen fantasztikus eredményt is volt ez, hiszen 19 év telik majd el a DVSC és a Ferencváros európai kupatavasza között.
Bakos Attila
