Felöklelte a Lokit a Bika

Vad II. István elrontotta a játékomat. Meg azt a négyezer drukkerét, akik kint voltak a Nagyerdei Stadionban. És itt nem a büntetőkről, a kiállításról van szó. Kis jóindulattal befújhatók voltak. De az a habitus, az a nagyképű önteltség, ami a sporit vezérelte, felvitte az adrenalin szintemet. A Bika becenévre hallgató, közel fél éve sípot sem látó 42 éves bíró régi énjét idézte. Mert hajdanán is voltak vele problémák szép számmal. Kezdjük azzal, hogy 2012-ben egy játékvezetői focitornán elszakította az achillesét Bács megyei kollégájának, Kiss Sándornak, akinek a karrierjébe került a dolog. Vad a pesti bírók válogatottjában rúgta a bőrt, amikor rácsúszott ellenfele bokájára. Az eredmény műtét, több hónapnyi táppénz. Hősünk azóta sem kért bocsánatot. Aztán egy év múlva elnézett egy szabályos gólt az ukrán-angolon, ami miatt Sevcsenko megkergette a lefújás után, majd újabb tizenkét hónapot követően egy CSZKA Moszkva–Manchester City meccsen olyan büntetőt fújt be az angolok kárára a 85. percben, minek következtében elmaradt a City győzelme. Szombaton este mindenképpen főszereplő kívánt lenni. Pedig nem volt rá szükség. A fehérvári és a debreceni labdarúgók igyekeztek emlékezetessé tenni a rangadót. Hajtottak a srácok mindkét oldalon, volt némi zrika a pályán, de nem több. Vad azonban úgy csinált, mint a Canesten a piros ruhás csaj reklámjában: megmutatta, hogy ő a Főnök. Nem kell ez Pista! A foci nem erről szól. Hagyd őket játszani, a publikumot meg őrjöngeni. Azért jönnek, fizetnek, mert szórakozni akarnak. Bohócokért meg elmennek a cirkuszba. Ott megnézik az idomított bikát. A nézők biztonsága érdekében rács mögött!

Weisz György