Amikor először „robbant fel” tétmérkőzésen a Nagyerdei Stadion a szurkolók hangjától

Immár hét éve áll a Nagyerdő szívében az ország legszebb stadionja, a Loki új otthonaként szolgáló Nagyerdei Stadion. Az „Oláhgabi” retro bájával szemben ez egy ízig-vérig ultramodern aréna, amely a rivális szurkolók elismerését is kivívta. A hivatalosan 20340 férőhelyes UEFA 4-es kategóriájú létesítmény megnyitóját 2014. május 1-jén tartották, a színvonalas műsor fénypontját a Debrecen All Stars–Magyar Válogatott All Stars összecsapását jelentette.

Sok lokistát hozott lázba ez a meccs is, de a piros-fehérek hívei – köztük jómagam is – mégis a május 10-ét várták, mint a karácsonyt, hiszen ekkor játszotta le első tétmérkőzését a stadionban a Lokomotív. Az ellenfél az egyik nagy rivális Újpest volt, a találkozóra elkelt az összes eladható jegy, így nagyjából 20 ezer szurkoló töltötte meg a lelátókat, a magyar pályákon ritkán tapasztalható hangulatot varázsolva. A játékoskijáróból kibukkanó csapatokat óriási hangorkán fogadta, a szurkolók állva, egy emberként énekelték a Tankcsapda indulóját. Akkoriban a Sport Televízió közvetítette a mérkőzéseket, Takács Rita volt a pályaszéli riporter, aki a másnapi gólösszefoglalóban nem tagadta, hogy többször is a hideg futkározott a hátán a hangulattól. Valóban, a körítés alapján ez lehetett volna egy Bundesliga-mérkőzés is, a Loki és a lilák ultrái is kitettek magukért.

Talán a tét miatt, de eleinte kissé félszegnek tűnt a DVSC, a fővárosiak veszélyesebben játszottak, ám szerencsére mégis a piros-fehérek szereztek vezetést: Korhut Mihály tört előre bal oldalon a 27. percben, az ő próbálkozását még hárította Mitrovic, a vendégek kapusa, ám érkezett Kulcsár Tamás, és ballal a kapuba emelt (A támadó egyfajta specialistája az emlékezetes góloknak, hiszen ő szerezte a pár nappal korábban elbúcsúzó Oláh Gábor utcai stadionban az utolsó hivatalos Loki-gólt is). Mondanom sem kell, a lelátó népe „megőrült”, én is pacsiztam, ölelkeztem boldog-boldogtalannal, és bizony a hangomnak is kezdtem búcsút mondani aznapra – nem feltétlenül csak a hideg sör miatt. Még igazából el sem múlt a találat miatti eufória, amikor Vasziljevics egyenlítése révén érkezett a hidegzuhany.

A szünetben arról beszéltünk, hogy nem létezik, hogy ne győzelemmel avassuk az új stadiont. Szép gesztus gyanánt a második félidő kezdése előtt a rendezők a Cserháti István-féle régi Loki-indulót játszották le mintegy összekötve a múltat a jelennel. Talán ez is közrejátszott abban, hogy debreceni szempontból remekül indult a második félidő, ugyanis a spanyol Antónról a saját kapujába került a labda 46. percben, így azok a szurkolók, akik még nem értek vissza a büféből, csak a hangrobbanásból értesülhettek, hogy újra vezetnek a kedvencek. Utólag kár lenne szépíteni, inkább az Újpest irányította a meccset, de hogy Loki-fieszta legyen a vége, arról Vadnai Dániel gondoskodott egy bombagóllal a 86. percben, eldöntve a találkozó sorsát.

A lefújás után még természetesen maradtunk egy közös ünneplésre a csapattal, aztán becélozva egy vendéglátóipari egységet arról beszélgettünk, hogy végre rangjának megfelelő stadionban játszik a Lokomotív, semmi akadálya, hogy folytatódjon a sikerszéria. Mint azóta ismert, abban az idényben szerezte eddigi utolsó aranyát a Loki. Jelenleg éppen egy újabb – igaz, NB II.-es – bajnoki cím kapujában áll a DVSC, így remélhetőleg a nyártól újra sokáig csak első osztályú, nemzetközi, vagy éppen válogatott meccsekre kell mennünk majd az immár hét esztendős ékszerdobozba.

MSZ

Labdarúgó NB I, 28. forduló

DVSC-TEVA – Újpest 3-1 (1-1)

Nagyerdei Stadion, 20 000 néző. Vezette: Erdős J.

DVSC-TEVA: Novakovics – Mészáros, Máté, Brkovic, Korhut – Zsidai – Mihelic (Vadnai, 54.), Szakály, Bódi (Bouadla, 74.) – Kulcsár (Seydi, 87.), Sidibe. Vezetőedző: Kondás Elemér

Újpest: Dmitrovic – Gonzalez, Vasiljevic, Proesmans (Sztaniszavljevics, 70.), Antón – Samper, Balogh, Litauszki, Tshibuabua (Simon, 60.), Ngawa – Suljic, Kabát. Vezetőedző: Vignjevic Nebojsa

Gólszerzők: Kulcsár (27.), Vasziljevics (37.), Antón (46. – öngól), Vadnai (85.)