Friss, meleg a sült kolbász! – disznótoros termelői piacon jártunk Debrecenben – fotókkal

Egyháztáji vásár elnevezéssel háromhetente piacteret alakít ki a Debrecen-Nagytemplomi Református Gyülekezet és a Hajdúság Éléskamrája az egyházközség Leány utcai központjában. Céljuk, hogy összekössék a Debrecenben és vonzáskörzetében élő őstermelőket, kistermelőket és egyéni vállalkozókat a vásárlókkal. Február 10-én, szombaton különleges alkalmat tartottak, ugyanis disznótoros ételekkel is várták a helyi portékák iránt érdeklődőket.

– adta a helyzetjelentést Molnár Szabolcs, a gyülekezet egyik lelkésze 8 óra után pár perccel, miközben gondosan olvasztotta a zsírt. Beszterczey András lelkipásztor a kolbászsütő műszakba állt be a nap elején, mint mondta, reggel önkéntes jelentkezés alapján dőlt el, ki mivel foglalkozik a vásáron. A disznótoros munkálatok a piactéren kívül, egy hátul elkerített részen zajlottak, idegeneknek tilos volt a bemenet, de fotós kollégánk engedélyt kapott, hogy megörökítse a szabadtéri konyhában zajló folyamatokat.

Slambuc és tésztája

Eközben a piactéren egy volt hortobágyi csikós, Eszenyi Imre már javában kevergette két bográcsban a hortobágyi pásztorslambucot. - Kisütöm a szalonnát, beleteszem a krumplit, felöntöm vízzel. Amikor félig megfőtt a krumpli, akkor megy bele a lebbencstészta. Ezután sózom, aztán lesütöm, míg labdaformája nem lesz, másfél-két óra alatt megvan – osztotta meg velünk a receptjét. 28 éve főz, tapasztalata szerint a slambucnál a leglényegesebb a krumpli, a tészta és a só megfelelő aránya.

– mutatott rá Eszenyi Imre. A civilben gépkezelőként dolgozó slambucmester elmondta, összejöveteleken, rendezvényeken akár 100 főt is ki tud szolgálni. – Rengeteget főzök, Hortobágyon a pásztoroknak, csikósoknak kihajtáskor és behajtáskor egyaránt, de hívtak már motorostalálkozóra, idősek otthonába, legénybúcsúra és születésnapra is – sorolta Eszenyi Imre.

A mellette lévő standon a lebbencstésztát biztosító Balmaz Tészta árulta portékáit szó szerint is több ízben. Kegyes Ágnes Csillától megtudtuk, a zöld tésztákhoz friss petrezselyemzöldet darálnak le, a pirosakhoz paradicsompürét használnak, a csilisbe pedig tiszagyulaházi csili kerül, amit az ottani polgármester termel. Kegyes Ágnes Csilla elmondta, az előkészítés összes lépésében aktív szerepet vállal, töri a tojásokat, kiméri a hozzávalókat, és a csomagolásba is besegít. – Nem teljesen kézzel készülnek a termékek, van egy gépünk, ami 8 kiló tészta feldolgozását tudja kezelni. Amikor megvettük, az eladók mondták, hogy Olaszországban ez még háztartási gépnek számít. Az egyháztáji vásáron két éve vagyunk kint, a piacozást 2015-ben kezdtük. Először csak Balmazújvárosban értékesítettünk, de három éve már Debrecenben is árulunk – számolt be róla.

Bőséges volt a kínálat

Hidegen sajtolt napraforgó-étolajjal és tönkölybúzaliszttel a családi gazdaságot képviselte Horváth Gergő.

– mondta. Mivel az olajár minden időben aktuális téma, a kistermelőt megkértük, elemezze a világpiaci állapotokat. – Elég hektikus éveken vagyunk túl, sem a 2022-es, sem a 2023-as év nem volt túl kedvező, óriási ingadozások jellemezték a piacot. A hidegen sajtolt olaj ráadásul drágább, mivel jobb színvonalat képvisel. Hosszú távon viszont mégis olcsóbb, mert a minősége miatt kétszer tovább használható, erre már rájöttek azok a lángosozók is, akiknek beszállítunk – fogalmazta meg az olajipar kihívásait Horváth Gergő.

Befőttesüvegek is akadtak szép számmal, bennük lekvár az alap sárgabarack- és szilvaíztől kezdve az étcsokoládés málna és a vörösáfonyás eper újhullámos változatokig 1000 és 1300 forint között. A sós szekcióban kínáltak vadas mártást, házi bolognai tésztaszószt és csilis-édesburgonyás pástétomot, szintén 1000-1300 forintos darabáron. Az italok között a szörpök uralkodtak a pultoknál hatalmas választékban, de árultak frissen préselt alma-meggy és alma-birs gyümölcsleveket is.

Az egyháztáji piacon egyetlen standnál találtunk fogyasztásra nem ajánlott termékeket, bár tulajdonképpen ízlése válogatja. Páll Loretta kézzel horgol plüssöket. – Egy 30 centis bocit elkészíteni egy-másfél óra, a tizenöt centiméterest fél óra. Van benne idő, de nem olyan sok, mint ahogy elképzeli az ember – mondta portálunknak a játékokról. Megkérdeztük, hogyan kezdődött a plüssbiznisz, és felelevenítette a kezdeteket.

–  Másfél éve kértem meg anyukámat, hogy segítsen megtanulni horgolni, ő ékszereket készített ezzel a technikával. Amint felvettem tőle az alapokat, az internetről megtanultam a továbbiakat. Én zsenília fonalat használok, hogy ilyen szép plüssöket tudjak készíteni – ismertette. Mint megtudtuk, az interneten vásárolt minták mellett már saját dizájn alapján is dolgozik. – Az első, amit készítettem, egy lapos szív volt. Nagyon rosszul sikerült, de ha gyakorol az ember, gyorsan lehet haladni. Amikor már ráérzünk az alapokra, könnyen lehet újat alkotni. Igaz, jól át kell látni a számokat, ebben azért van komoly matek, hogy melyik sorba hány szem kerüljön – mondta a puha plüssök készítője a folyamatról.